A Mária-bemutatása templom
2017. november 21 – 190 év
A Kismarosi Római Katolikus templom a falut alapító sváb telepesek anyagi és fizikai összefogásával 1827-re épült fel klasszicista stílusban. A barokk korból származik a két XVII. századi védett szobor, Zakariásé és Erzsébeté, amelyet feltehetően a betelepülő svábok az őshazából hoztak magukkal. A templom régi nagy harangját Skandt András pesti polgár öntötte 1846-ban, tömege 112 kg volt. A kisebbet a Svájci földön találták, amikor egy szántás során kifordult a földből.
A hívek adományozó kedve a XX. század elején is lankadatlan, és nemcsak a faluban élőkből került ki. A múlt század legnagyobb adományozója a Schmidt család, nyaralójuk a Kossuth Lajos úton volt. Történetüket és a templom akkori történetét 1920 és 1930 között Wiesner Rozália Istennel a győzelemig című naplójában jegyezte le. Innen és az erről szóló emléklap tanúságából tudjuk, hogy a kismarosi két harangot 1916-ban, az első világháború idején leszerelték és ágyúöntésre használták.
Első orgonáját a Váci Hétkápolna nevű templomból ajándékként kapta. A két világháború között alapította meg Riener Rezső kántortanító a templomi kórust, amelynek vezetését az ötvenes években abba kellett hagynia, tőle Maros Imre vett át néhány évre. Beja József templomi gondnok meghívására érkezett és telepedett le Taksonyból Bea József 1956-ban. 1992-ben bekövetkezett haláláig vezette a kórust, illetve a kántori feladatokat is ő vitte. Wiesner György kántorsegédként működött közre, amikor Jóska bácsi távoli feladatokat vállalt.
1970-ben Lábatlanról történt áthelyezése révén került a templom élére dr. Major Sándor plébános. Regnálásának mindjárt a legelején beengedte a kismarosi templom falai közé Sillye Jenőt gitárjával együtt, amelyből néhány éven belül a Nagymarosi Katolikus Ifjúsági találkozó nőtte ki magát. A mozgalomról megjelent könyv címe: Lelkierőmű Nagymaroson. Vasárnap délelőtt fél 10-kor a mai napig gitáros ének kíséri a liturgiát, amely különösen kedvelt a kisgyerekes családok körében.
A rendszerváltás évéig a templom több belső átalakításon ment keresztül. A négy evangélistát ábrázoló barokk freskókat lefestették. Központi fűtés és korszerű világítás épült ki, új padokat szereltek fel, és vadonatúj járólapot raktak le. Az eredetileg egyhajós templom mellé mellékhajót építettek. A falu asztalosa által készített, kézzel faragott oltár elé szembemiséző oltár került. 1990-ben a régi oltárt az oldalhajóba rakták, a Mária bemutatását ábrázoló oltárképet pedig a templom belső oldalfalára. Helyüket Csíkszentmihályi Róbert Kereszten feltámadt Krisztus és Szűz Mária szobra foglalta el.
1989. augusztus 20-án helyezhette el a falu népe a templom külső falára az első világháborúban elesettek nevét őrző tábla mellé a második világháború áldozatainak emléket állító táblát, amely addig csak a templom belsejében, a falnak támasztva volt olvasható, kifüggesztése addig tiltva volt. E táblán vannak a háborúban hősi halált elszenvedetteken kívül azok, – közöttük fiatal lányok – is, akik a szovjet munkatáborok poklát nem élték túl. A málenkij robotról hazatérők első útja, a kismarosi templomba vezetett.
Az 1990-es évek első felében Embey-Isztin Gabriella vette át a kántori és kórusvezetési feladatokat, majd nagyjából tíz évvel később a kántorságot Géczi Dorottyának adta át. A Kismarosi Templomi Kórus húsz év alatt sokfelé kapott meghívást, és nemzetközi sikereket ért el. Sándor atya 2009 végén vonult vissza, tőle a plébánosi feladatokat először dr. Mátrai Benedek atya, majd 2014-től Gáspár István plébániai kormányzó vette át.
A templom 190. születésnapja alkalmából november 18-án a kismarosi ősökre emlékezve német nyelvű misét szervezett a Német Nemzetiségi Önkormányzat, az egyházi képviselő-testület pedig 19-én ünnepi misével és koncerttel, emlékezett az eseményre. A koncertet Cselőtei Anna énekes és Tóka Ágoston orgonista adta, számukra a kismarosi templom mindig nyitva áll. Az ünnepi díszítéshez, Emmer Valéria munkájához hittantanári közreműködéssel most a gyerekek is hozzájárultak, rajzaik az oltár előtt, a padokon, és Szent József mellett sorakoztak.
A délelőtti program agapéval, majd a Német Nemzetiségi Önkormányzat által, a Rév utcában felállított Mária szobor megszentelésével záródott. Délután a Sváb Muzeális Gyűjtemény Egyháztörténeti kiállítását is végig lehetett még mazsolázni. A napot Szalay Péter Kőbárka című filmjének vetítése zárta, amelyen Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Kismaros díszpolgára is jelen volt. A film a Nemzet Szobrászának, Csíkszentmihályi Róbertnek művészi életét követte végig. Szobrai nemcsak Kismaroson, hanem Szentendrétől, Rómáig, a Bem Rakparttól a Szent Márk térig helyet kaphattak a világban.
Néder Sarolta
[ngg_images source=”galleries” container_ids=”451″ override_thumbnail_settings=”0″ thumbnail_width=”120″ thumbnail_height=”90″ thumbnail_crop=”1″ images_per_page=”66″ number_of_columns=”6″ ajax_pagination=”0″ show_all_in_lightbox=”0″ use_imagebrowser_effect=”0″ show_slideshow_link=”0″ slideshow_link_text=”[Show slideshow]” template=”/home/elnimusz/public_html/www/kismarosikikialto/wp-content/plugins/nextgen-gallery/products/photocrati_nextgen/modules/ngglegacy/view/gallery.php” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″ display_type=”photocrati-nextgen_basic_thumbnails”]
