Hogy legyen jó mindenkinek?

tak1

Az előző cikkben megjelent száraz szöveg közzétételi kötelezettség. Pont ezért olyan száraz, mint a hatnapos kiflivég. Pedig a lényege a címben foglalt kérdés, illetve az arra adható válasz.

Arculati Kézikönyve eddig egyetlen településnek sem volt. Most mindegyiknek lesz. Nem függ ez attól, hogy van-e annak a településnek arculata, létre lehet vagy létre kell-e egyáltalán hozni, nem függ a település méretétől sem: Pécsnek vagy Debrecennek, Kismarosnak vagy Verőcének, Zalaszentjakabnak vagy Kaposvárnak is lesz Arculati Kézikönyve, mert nemrég ez előírás lett. Az alapötlet nem elvetendő: vizsgáljuk meg egyáltalán, hogy az udvaron túl milyen az élettér. Esetünkben az utca, a falu, a hegy, az erdő – hogy állnak ezek össze? Ebből lehet aztán rajzolni egy arculati vázlatot. Mert ez a kézikönyv nem több annál. Nem kötelezvény, senkinek sem kell elköltöznie, mert zavarja a kilátást, továbbmegyek: senkinek nem kell még a kerítést sem muszájból átfestenie emiatt.

Az arculati kézikönyv egy eddig még nem létező, új dokumentum. A célja már a készítéskor is az volt, hogy felderítse, felmérje egy adott település művi és természeti sajátosságait, értékeit, javaslatot tegyen a védelemre méltó értékek rögzítésére, megóvására, továbbá alapul szolgáljon egy rendelet megalkotásához. A két munkából az egyikhez, a vázlat megrajzolásához kért és kapott is segítséget a kismarosi önkormányzat a kismarosiaktól. Véleményeztek és támpontokat adtak az itt lakók is. Nélkülük ugyanis nem megy. A cél az, hogy azoknak tetsszen a lakhelyük, akik itt élnek, ők hozzák meg az együttélés formai szabályait. Közösen döntsük el, hogy mi a módi – ahogy Philipp Frigyes főépítész fogalmazott.

Az Arculati Kézikönyv nem szentírás. Olyannyira nem, hogy a változtatás jogát nem csak fenn kell tartani, de élni is érdemes vele. Épp ezért ez a munka nem lezárult az elfogadással, hanem elkezdődött. Most már van mit nézegetni, van mire azt mondani, hogy így is jó, de még jobb lenne, még szebb lenne,
ha…

Ahogy a könyv előszava is írja: “A szép fogalmát, az illeszkedés feltételeit kell jogszabályba önteni, amelyet jelen Kézikönyv megpróbál
támogatni. Sorvezetőként szolgál sokunk számára, hiszen egy járatlan úton indulunk el, amelynek csak a következő állomását ismerjük, a végét azonban nem látjuk.”

A cél tehát: teremtsük közösen Kismarost – lépésről lépésre.

Lakatos Péter

 

A dokumentáció IDE kattintva letölthető!

Hozzászólás írása

A hozzászólás beküldéséhez bejelentkezés szükséges.