Kossuth díjat kapott, a Kismaroson élő Faragó Laura Magyar Örökség díjas népdalénekes

0
1409

Ezen legmagasabb művészi elismerés békét teremtett a lelkemben, hiszen egy művész mindig bizonytalan munkájának sikerességében – hangsúlyozta az MTI-nek Faragó Laura énekművész, népdalénekes, aki felemelőnek nevezte, hogy nemzetünk történelmének legszebb ünnepén, március 15-én vehette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.

 

Faragó Laura énekművész, népdalénekes, etnológus, zenepedagógus a magyar népdalok hiteles megszólaltatása mellett Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalfeldolgozásainak, valamint az elmúlt öt évszázad műdalirodaírnának széles körű megismertetését szolgáló énekművészete, valamint értékes zenepedagógusi munkája elismeréseként kapta a díjat.

Faragó Laura
Faragó Laura énekművész, népdalénekes, etnológus, zenepedagógus átveszi a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől (j3) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2018. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

 

A művész kiemelte, hogy a magyar daléneklés terén teljességre törekszik. A Csokonai-, Ady-, Kodály-dalok és Bartók népdalfeldolgozásai mellett a magyar népdalokat egyaránt szereti, akár otthonában gyakorolni, akár közönség előtt bemutatni. Koncertjein – lehetőség szerint – a klasszikus dalirodalommal egy időben szólaltatja meg ősi magyar népdalainkat és balladáinkat, hiszen ezek egyenértékűek a legmagasabb zenei műremekekkel. “Schubert és Bach mellett szenvedélyes szerelmese vagyok a magyar népköltészetnek” – fogalmazott.

Felidézte, hogy életében két felkérést érzett nagyon fontosnak: az egyiket Máder Lászlónak köszönheti, aki a Bartók rádió részéről kétéves rádiósorozattal bízta meg, amelyben költőkkel beszélgetett a szülőföldről, anyanyelvről. Ebből született a Szülőföldem – zengő anyanyelvem című interjúkötet, a CD-mellékletben pedig az interjúalanyok legkedvesebb dalait szólaltatta meg. A másik felkérés a Katolikus Rádiótól és Juhász Judittól jött. A Zene és poézis című sorozatban egy-egy költő életművét vette górcső alá, zenei összeállításokkal színezve a műsorokat.

Fordulópontot jelentett pályáján, amikor megismerkedett a klasszikus lied műfajjal Dagmar Freiwald-Lange vezetésével. A két évig tartó oratóriuménekesi szakon a kelet-berlini zeneakadémián a daléneklés lényegét, a dallamformálás mellett a precíz szövegkiejtést tanulta meg.

Első énektanára Szegeden Gábor Éva volt, aki Lajtha László népzenei lejegyzőjeként az első Moldvai csángó balladák kötetével ajándékozta meg. A Szegedi Tanárképző Főiskolán Kardos Pál karnagytól a tiszta intonáció mesterfogásait leste el, de itt tanított Gregor József is. Budapestre kerülvén Sziklay Erika volt példaképe és tanára – emlékezett a pályáját alakító emberekre Faragó Laura.

Kitért arra is, hogy az első televíziós népdalverseny, az 1970-es Röpülj páva közben Jancsó Adrienne előadóművész kérte föl, hogy Földédesanyám című új estjének énekes közreműködője legyen, valamint felidézte azt is, hogy Budai Ilonával és Ferencz Évával hármasban vitték sikerre a kíséret nélküli magyar népdaléneklést, és szerettették meg a televízión keresztül az országgal a népdalokat.

A magyar népballada és a Biblia című kötet megírására Vargyas Lajos A magyar népballada és Európa könyve inspirálta, A magyar dal évszázadaiból című lemezére pedig a zeneszerző-muzsikus Kapi-Horváth Ferenc készítette fel, aki évtizedekig zongorakísérője is volt. Első könyve Ünnepeink címmel jelent meg, s szeretné a közeljövőben zenei CD-melléklettel bővítve kiadni, emellett a magyarság, s egyben a kereszténység legjelesebb ünnepeinek népdalait is megörökíteni.

Forrás: MTI