Kulturális startup, avagy Zenés Vendégség a Lanner Kvartettel

1
1

A budapesti alapítású Lanner Kvartett névadójának – Joseph Lanner bécsi muzsikusnak – méltó közvetítője kíván lenni. A jó társaság és beszélgetés, a közönség és zenészek közötti közvetlenebb kapcsolat a jó zenének mind-mind természetes közege. Ebből ma is kevés van. Teremtsük meg együtt az alkalmakat, minél többször!

Ennek a filozófiának a mentén kelt életre a kismarosi zenés este is. A telt ház jelezte: Kismaroson igény van a kultúrára, a komolyzenére. A koncert végén nem is siettek az emberek haza, beszélgettek egymással, miközben remek hideg pezsgőt kortyolgattak, és ették a pompás házi süteményeket. Igazi közösségteremtő rendezvény volt.*

A  Lanner Kvartett második hegedűsét, Kostyál Pétert kérdeztük arról, hogy miként született a zenés vendégségnek, ennek a Magyarországon még szokatlan műfajnak a gondolata, és miért is gondolják, hogy fontos lehet mindez a XXI. században.

Milyen időközönként adnak hasonló koncertet?  

– Zenés Vendégségeket Budapesten évi három alkalommal rendezünk. Hatalmas munka, mert mi szervezünk meg mindent, a helyszínt, a gasztronómiai partnert, a vendégművész(eke)t, sőt magát a műsort is. Ez utóbbi azért nagy feladat, mert leginkább olyan darabokat játszunk, amiket eredetileg nem vonósnégyesre írtak, tehát nekünk kell saját magunk számára meghangszerelni.

Honnan jött az ötlet? Mi a különlegessége ennek a formációnak?

– Gábor – aki Bécsben tanult és hosszú évek óta dolgozik a Bécsi Filharmonikusokkal -, keresett meg minket 2012 nyarán, hogy próbáljunk eljátszani néhány darabot cselló helyett nagybőgővel. Beleszerettünk a hangzásba és a darabokba is. Hogy mennyire, mi sem mutatja jobban, mint hogy egy hónap múlva már meg is rendeztük első Zenés Vendégségünket „Bécsi Miniatűrök” címmel.

Milyen zenére koncentrálnak? Leginkább a keringőkre, célozva ezzel névadójukra?

– Először bécsi muzsikával kezdtünk, de hamar mindenevőkké váltunk. Az a tapasztalatunk, hogy a közönség szereti az olyan műsorokat, ahol nem csupán egy vagy kettő hosszabb darab hangzik el. Ezért a Zenés Vendégségeken igyekszünk több kisebb lélegzetű zenét eljátszani. Ezek műfaja persze nálunk nagyon színes. Az igazi komoly zenei daraboktól kezdve a könnyedebb hangvételűeken keresztül egészen a tangóig vagy a filmslágerekig bármit eljátszunk, ami szerintünk értéket képvisel.

Játszottak-e már ilyen kis településen?

Ez volt az első alkalom, hogy a Budapesten már igazi sikertörténetként befutott Zenés Vendégséget el tudtuk hozni vidékre.

Azt szoktuk mondani, hogy „kulturális startup” vagyunk, hisz koncertet sokan, de Zenés Vendégséget csak mi szervezünk nagyobb számú közönségnek. Az, hogy a legutóbbi alkalommal a Vigadó-beli előadásra a felkínált 240 hely csupán 11 perc (!) alatt fogyott el, mutatja, hogy nem túloztam, amikor sikertörténetről és startup-ról beszéltem. Ugyanakkor nem minden a nagy tömeg, célunk elmenni hasonló településekre. Tulajdonképpen bárhová, ahol szeretettel fogadnak, meghívnak bennünket.

 

8
Fotó: Révuti Norbert

És kiknek szánják ezeket az esteket?

Bárkit szeretettel várunk, aki szereti a jó zenét, a minőségi gasztronómiát vagy a jó társaságot. Nálunk rendszeres, hogy az előadás végén az emberek nem a ruhatárnál tolonganak, hanem ott maradnak egy, másfél órát is akár beszélgetni, közösségi életet élni. A kismarosi közönség rendkívül nyitott volt, jelen volt a falu apraja-nagyja. Ezért nagyon hamar sikerült velük megtalálni a közös hangot, ami rögtön visszahatott ránk már a színpadon is. Így mi is felszabadultan, jó hangulatban tudtunk muzsikálni, ez nagyon sokat számít!

Kik menedzselik a koncerteket?

Egy évvel ezelőtt létrejött a Lanner Kvartett Alapítvány, és épp most alakul körülöttünk egy kis csapat, akik társadalmi munkában segítenek nekünk, mert eddig mindent magunk csináltunk. Mindenképp meg kell említsem a Szerencsejáték Zrt.-t , amely az Alapítvány első komoly támogatója lett, valamint a Törley Pezsgőpincészetet, aki lassan már stratégiai partnerünkké válik. Sokadszor áll ugyanis  a Zenés Vendégségek mellé. De ugyanilyen fontos nekünk az egyszerű zeneszerető ember is, aki ugyan ingyen jön el rendezvényeinkre, de ha jól érzi magát, és ha megteheti, kifelé menet támogatja anyagilag is az alapítványt. A legkisebb összeg is azt mutatja nekünk, hogy az emberek  fontosnak tartják az ilyen közösségépítő alkalmakat.

Hogy fér bele az életükbe a jótékonykodás?

– Azt gondolom, az a gazdag ember, aki tudja magáról, hogy az, és ez nominálisan, összegszerűen nem meghatározható. Tényleg szegényebbek lennénk, ha nem volna érzékenységünk abból adni, amink van. Istentől különleges ajándékot, zenei tehetséget kaptunk, s ezt kötelességünk kamatoztatni, befektetni az emberek lelkébe. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatnom, mennyire szükség van erre a XXI. században.

17
Fotó: Révuti Norbert

 

Ha nem a pénz a motiváció, (márpedig látszik, hogy nem), akkor MIÉRT csinálják?

Örülünk, ha látszik, mert ez tényleg így van! Az előadóművész a színpadon abból él, amit a közönségtől kap. És most nem csak a tapsra gondolok, hanem valami másra, amit lehet mosolynak, figyelemnek, elismerésnek vagy csillogó szemnek hívni, de igazából szavakkal nem megfogalmazható. Valami olyasmire gondolok, mint amikor azt mondja Jézus: „Nem csak kenyérrel él az ember”. A muzsikus is persze kenyeret eszik otthon, de a színpadon ennél sokkal többre vágyik. Na ezért csináljuk, és ez pénzzel meg kenyérrel nem mérhető.

 

vgy

*A vendégség  megszervezését köszönjük Pálmai-Burik Évának és  Borz Bertának, valamint a kismarosi sütőasszonyoknak, akik  teljes élménnyé tették az estét! (a szerk.)