130 km önmagamhoz – személyes élmények a Malenkij Robot Emléktúráról

0
487

(A cikk szerzője Krebszné Gábor Tamara)

Malenkij Robot Emléktúra 2015 januárjában indult el, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Málenkij Robotra elhurcolt honfitársaink szenvedéseire, és segítse a leszármazottakat a családi traumák feldolgozásában.

A túra három nap alatt teszi meg a Nagymaros és Kál-Kápolna vasútállomás közötti 134 kilométeres távot – ugyanazt az utat, amelyet az elhurcoltak is végigjárták 1945 januárjában. Az út a kál-kápolnai vasútállomáson ér véget, ahol 12 sváb település elhurcolt lakosait vagonírozták be, és ahol ma már minden településnek saját emlékműve áll.

2025-ben immár a 10. emléktúrára készültünk. Az elmúlt években évről évre egyre többen csatlakoztak: a teljes távot vagy csak egy-egy szakaszt megtéve több százan gyalogolnak velünk, és a virtuális térben több ezren követik a túrát.

„130 kilométer önmagamhoz” – személyes élmények

Bevallom, sosem gondoltam volna, hogy egyszer 130 kilométert fogok lesétálni három nap alatt – ráadásul télen, a legnagyobb hidegben. Három évvel ezelőtt, ha valaki ezt mondja nekem, valószínűleg kinevetem. Szeretek kirándulni, szeretek sportolni, de a teljesítménytúrák világa nagyon messze állt tőlem.

A férjem néhány éve találkozott ezzel a kezdeményezéssel, és mivel éppen nagy életmódváltásban voltunk (tudjátok – újév, fogadalmak, „mostantól egészségesen élünk!”), elhatározta, hogy belevág. Sváb származásúak vagyunk, és kiderült, hogy a családunkban is vannak elhurcolt rokonok – így különös jelentőséget kapott számunkra a részvétel. Akkor még otthon maradtam a gyerekekkel, de amikor a férjem hazaért, és lelkesen mesélt az élményeiről, tudtam: jövőre én is kipróbálom.

Első lépések – 2023

2023-ban Kismarosról Nógrádsápig gyalogoltam. Egyetlen nap volt, de olyan mély élményt adott, hogy már másnap tudtam: jövőre két napot fogok menni. Az út során ismeretlenekkel beszélgettem, együtt nevettünk, együtt emlékeztünk – az egész valahogy felemelő volt.

Második próbálkozás – 2024

A következő évben újra csatlakoztam. A „törzsgárda” szeretettel fogadott, mintha régi ismerős lennék. Sírtunk, nevettünk, élettörténeteket osztottunk meg egymással. Bevallom, biztonsági játékos voltam: az első nap után hazamentem,hogy az otthon kémyelmében készüljek fel a 2. napomra.  De szombaton, mikor pihenni kellett volna, végig csak a túrán jártak a gondolataim, hogy merre lehetnek, hogy vannak a többiek. Hogy elfoglaljam maga sütöttem egy adag süteményt, és este újra csatlakoztam a csapathoz. Ott álltak 80 kilométerrel a lábukban, mégis énekeltek, táncoltak – az összetartás ereje lenyűgöző volt.

A három nap próbája – 2025

2025-ben elhatároztam, hogy végigmegyek a teljes távon.
Bevallom, voltak pillanatok, amikor fejben már szerveztem a hazaszállításomat, de aki ismer, tudja, hogy nem szoktam feladni. Voltak vidám beszélgetések, közös nevetések, de sok csendes, befelé forduló kilométer is. A férjem végig mellettem volt – ha ő nincs, talán feladom. Bár a lába csúnyán feltört, ezt előttem eltitkolta, és makacsul ment tovább és bíztatott minden elkeseredett pillanatomban. Ez a három nap a házasságunk mérföldköve is volt – együtt csináltuk végig, jóban-rosszban. (És persze, néha egy kis pálinka is csodát tett a hangulatunkkal. )

A közösség ereje

A legtöbben nem párban érkeznek, mégis egy igazi összetartó közösség születik útközben.
Aki csak fél napja ismer valakit, máris segíti, bíztatja, ha kell, „berángatja” a célba.
Együtt szenvedünk és együtt küzdünk – ez a három nap erről szól.

Amikor Kál-Kápolnára érkezünk, és a vasútvonal végén a végtelenbe nézünk, mindenki ugyanarra gondol: nekünk itt véget ér a szenvedés, de nekik ott kezdődött.
A közös megemlékezés pillanatai mindig megrendítőek. Búcsúzáskor sokan azt mondjuk: „soha többet”, de pár nap múlva már mindannyian tudjuk – jövőre újra találkozunk.

Kinek ajánlom?

Mindenkinek.

Annak, aki szeretne méltóképpen emlékezni.

Annak, aki jó közösségben szeretne lenni, megismerni mások történeteit, és közben saját határait is feszegetni.

Nem számít, hogy valaki csak egy-két kilométert tesz meg, vagy végigmegy a teljes úton –minden lépés számít.

Találkozunk 2026-ban!

A következő Malenkij Robot Emléktúra 2026. január 2–4. között valósul meg.
Jelentkezni 2025. november 25-től lehet a www.malenkijrobotemlektura.hu oldalon.

Várunk mindenkit szeretettel, hogy együtt emlékezzünk, együtt gyalogoljunk –
mert emlékezni csak közösen lehet igazán.