Részletek a zebegényi emlékműnél elhelyezett táblákon olvasható leírásból:
A „Zebegényi Nyaralók Egyesülete” és a „Zebegényi Dalkör” kezdeményezésére a nyaraló közösség és a helyi lakosság mozgalmat indított a zebegényi Országzászló felállítására. Az Országzászló Előkészítő Bizottság 1934. augusztus 14-én kelt felhívásában Papanek Ernő aláírásával gyűjtőívet bocsátott közre a felállítás költségeire.
1935. július 4-én a bizottság tárgyalta az Országzászlónak a Hősök emlékművével való együttes felállításának ügyét, és gr. Károlyi Lászlónét (született gr. Apponyi Franciska) felkérte a zászlóanyai tisztségre. Ekkor választották Maróti Gézát is a bizottság tagjai közé, akit felkértek az emlékmű megtervezésére.
Maróti tervei alapján, a déli oldalon, a kápolnához közelebbi részen látható az Aradi vértanúk kertje. A terméskő oszlopok közötti tizenhárom kovácsoltvas jelképes sír állít emléket a kivégzett tábornokoknak. Ezen a részen Lippich Elek, Maróti barátjának verssora olvasható: „Imádj Istent, élj hazádért, – viseld, amit a sors rád mért”.
A másik oldalon nyolcszög alaprajzú – bástyaszerű – pillér közé épített terméskő fal emelkedik. Lépcsősor vezet fel a négy, kereszt alaprajzú oszlophoz, melyek a 14 m magas országzászló-rudat fogják közre, melynek csúcsát aranyozott, esküre tartott kéz zárja. A négy oszlop tetején 4 m magas kettős kereszt áll, melyek gömb talapzatán Deák Ferenctől idézett részlet olvasható:
„Amit erő vagy idegen hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszaadhatják…”
Az emlékmű építése pénz hiánya és a II. világháború miatt megszakadt. Nem készültek el a gömbre állított, vas kettős keresztek. Ennek ellenére 1938-ban egy ünnepség keretében átadták a félkész emlékművet. A közadakozásból és a falu lelkes lakóinak ingyenes munkájával elkészült építmény az évtizedek során egyre pusztult, eszmeisége bántotta a szocialista időszak funkcionáriusait. Már lebontását is fontolgatták, míg egy jobb érzésű helyi tanácsi dolgozónak az a mentőötlete támadt 1964-ben, hogy a csonka oszlopok tetejét – a kor szellemének megfelelően, betonból – kilátóvá egészítsék ki, ezzel megmentve az egész emlékmű-torzót. A pillérekre helyezett „beton kalap” ötven évig szolgált, mint kilátó.
Az emlékmű területét a Trianoni ország-csonkítás 80. évfordulóján, 2000. június 4-én Nemzeti Emlékhellyé szentelték, és azóta minden év júniusának első szombatján ökumenikus imatalálkozót és megemlékezést tartanak.
Az első megemlékezéskor a határon túli magyarok szülőföldjükről egy-egy maréknyi megszentelt földet helyeztek el az országzászló előtti téren. Ugyanitt a budapesti Ereklyés Országzászló tégla és földrög maradványait tartó kazettát is elhelyezték. Az Ereklyés Országzászló a budapesti Szabadság téren állt, melyet a háború után földig romboltak.
2014-ben dr. Harrach Péter a körzet országgyűlési képviselője közbenjárására a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozásában, Pálmai Béla zebegény lakos szorgalmazására, a Zebegényi Önkormányzat támogatásával, Csóka Árpád és Makhult Mihály építészmérnökök közreműködésével, a Nemzet Emlékezés Harangja alapítvány és a Tettekkel Zebegényért Egyesület gondozásában, valamint Rási László kivitelezésében elnyerte az eredeti tervek szerinti formáját, melynek korszerű díszkivilágítását Mikes Zoltán készítette.
2025-ben Zebegénybe különleges történelmi ereklye érkezett: az egykori budapesti Ereklyés Országzászló megmaradt betonmagja. Ez az a szimbolikus tömb, amelybe éppen 100 évvel ezelőtt állították a nemzeti zászlót – a trianoni tragédiára emlékeztetve, a nemzet gyászát és összetartozását kifejezve.
Az eredeti emlékművet a második világháború után a kommunista hatalom eltüntette, darabjai hosszú időre elvesztek. A betonmag fennmaradása és megmenekülése egy elhivatott embernek, Bisztriczky Ferencnek köszönhető. A relikvia a budapesti Szabadság téren, az amerikai nagykövetség garázsépítésekor került elő – innen mentette ki Ferenc, és több mint két évtizeden át gondosan őrizte, más történelmi ereklyékkel együtt.
Bár számos múzeum és város igényt tartott rá, Ferenc Zebegényt választotta, mert dédanyja innen származott. A betonmagot személyesen szállította ide – egyik saját Csepel teherautóján, amely gyűjteménye része. Az ereklye jelenleg ideiglenesen a Hősök emlékművénél tekinthető meg. Végleges elhelyezéséről Salamin Ferenc főépítész és Csóka Árpád építész urak javaslatai alapján születik döntés. Ez az egyetlen megmaradt darab az eredeti országzászló szerkezetéből – a masszív betonmag, amelyet egykor téglarakás és emelvény vett körül. Jelentőségét jól mutatja, hogy olyan neves közéleti és szakmai szereplők, mint Makovecz Imre, Melocco Miklós és más országos ismertségű személyiségek is támogatták Zebegénybe kerülését és méltó megőrzését.
Zebegény ezzel egy páratlan szellemi és nemzeti érték birtokosa lett.
