A Parlament előtt, az Alkotmány utca Kossuth tér felőli részén található Az Összetartozás Emlékhelye, amelyet Trianon 100. évfordulójának évében, augusztus 20-án, a Szent István-napi ünnepség keretében avattak fel. A földbe süllyesztett, mintegy 100 méter hosszú emlékhely oldalfalaira a történelmi Magyarország 12.485 településnevét vésték, az 1913-as Magyar Szent Korona országainak helységnévtára alapján. Véletlenszerű sorrendben, és méretben szerepelnek a települések. Kismaros neve is ott van, gránitba vésve.
Derült, hideg este érkeztem meg a Kossuth térre, azzal a céllal, hogy megkeresem Kismarost az emlékhely oldalfalán. Régi vágású geográfusként gps-t is ritkán használok, így nem vettem igénybe az emlékhely amúgy kiválóan működő településkereső oldalát. Kismaros a jobb fal közepe táján található, azonban az ellenkező oldalról kezdve az olvasást, én csak egy jó óra után értem falunk kőbe vésett nevéhez. Talán a sötét és a Parlament fényei miatt is, de különleges élmény időzni itt.
A hely úgy állít emléket zseniális módon a trianoni békediktátum szomorú évfordulójának, hogy sem nem szomorú, sem nem megosztó, sőt a gyűlölt kerti lak, Trianon neve sem szerepel sehol. Egyszerűen rögzíti azt a tényt, hogy a Kárpát-medence népei 1000 éven át éltek, küzdöttek, gyarapodtak együtt békében, és jelentette hazájukat, otthonukat Szent István Magyarországa.
Az első kedves pont, amin megakadt a szemem, a közepes méretben szereplő testvér településünk Zetelaka, de a szomszéd Nagymaros is szerencsés, őket is könnyű lesz megtalálni.
Kismaros különben kétszer is szerepel a falon, mivel a Partiumban, Arad megyében, a Béli-hegység lábánál fekszik a sokáig Kis-Marosnak nevezett Bélkismaros. Szomszéd települése pedig nem más, mint Nagy-Maros, Bélnagymaros…
A mélybe érve pedig ott az örökláng, amely reméljük égni fog a következő ezer éven át is. És ott vannak Ézsaiás próféta súlyos szavai is, amelyek irányt mutatnak az igazság és a békesség útján.
