Felkelt a napunk

0
1215

Szentmisével kezdődött az augusztus 20-i kismarosi ünnepség. Az Emmer Valika által ünnepi díszbe öltöztetett templomban felcsendültek a legjobb gitáros ifjúsági énekek, majd zárásként a Szörényi-Bródy szerzőpáros Felkelt a napunk című dala hangzott el. Ámultak a wallhauseni vendégek, akik számára a vasárnapi ünnepség volt látogatásuk záróprogramja.

Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád

Áron atya prédikációjában a csend jelentőségére intette a híveket.

Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter

A kenyérszegést megelőzően Faragó Laura Magyar Örökség-díjas énekművész, Kismaros díszpolgára és tanítványai adtak műsort, Körömi Ferenc pedig saját versét olvasta fel.

Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Aradi Szilveszter

Faragó Laura Szent Istvánról szóló egyházi, Gajdó-Zirig Panni ugyancsak államalapító királyunkról megemlékező népi éneket, Laura tanítványai pedig a Magyarország, az én kedves szép hazám című népdalt énekelték el. A művésznő Szent István intelmeiből is olvasott szemelvényeket az egybegyűlteknek, közöttük ott volt Kismaros legidősebb embere, az 1929-ben született Mester Alajosné Liebhardt Ottília.

Fotó: Aradi Szilveszter

Neubauer Rudolf polgármester beszédében az államalapító ma is érvényes erkölcsi tanítására hívta fel a figyelmet. „Szent István király nem korabeli korszerű hadireceptet, nem egy hadsereg hatékony felépítését és nem is világi értelemben vett praktikus tanácsokat hagyott fiára és az országra, hanem olyan tanítást, amely a hiten túl erkölcsi tudást ad. Mindig legyen szemünk, fülünk és szívünk ezt a tanítást hallani, hogy az aktuális, éppen fontosnak tűnő politikán túl is lássunk” – fogalmazott.

Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter

„Amikor Andreas-szal, Wallhausen polgármesterével megismerkedtem, mindjárt Európáról beszélgettünk, és ő mondta, hogy nem kell nagyon félteni az öreg kontinenst, mert ha a fejünkben és a szívünkben rend van, akkor teljesen mindegy, hogy a világ más szegletein milyen irányt vesznek a dolgok. Szent István öröksége nekünk, magyaroknak egy olyan örökség, amit nem lehet másolni, amit nem lehet egy gyárba bevinni, vagy valakitől ellopni. Ha ezt az örökséget őrizzük, Magyarországért, Európáért és Kismarosért sem kell aggódnunk” – mondta.

Az ünnepség keretében mondott köszönetet Kismarosnak Wallhausen új polgármestere, Andreas Friczinger, amiért szeretettel fogadták őket a Dunakanyarban. Buzási Delacasse Ivett fordította szavait: „ez az első látogatásom Magyarországon, nagyon örültem, hogy ez alatt a négy nap alatt megismerkedhettem az emberekkel és az országgal. Az ittlétem alatt megállapíthattam, hogy ugyan nagy a távolság Kismaros és Walhausen között, mégis lehetőség lesz folytatni a kapcsolatot, hiszen a programok alatt és az esti beszélgetések során az emberek közel kerültek egymáshoz. Szándékomban áll a testvéri kapcsolatot elmélyíteni.”

Az ünnepségen részt vett Dr. Törőcsikné Kardos Emőke, a Kismarosi Vilcsek Gyula Általános Iskola megbízott igazgatója.

Fotó: Aradi Szilveszter

A Szent László Cserkészcsapat díszsorfala mellett Áron atya megszentelte a kismarosi Béke pékség és bisztró által frissen sütött kenyereket, a kenyérszegésben Horváth István segédkezett.

Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Aradi Szilveszter
Fotó: Ilovszky Árpád

A Kismarosi Művelődési Ház és az Önkormányzat jóvoltából az ünnepség zárásaként a résztvevők megkóstolták az ország tortáját, a nagymarosi Sakura Cukrászda által sütött Spicces Füge Respektust, a cukormentes Kikelet 2023-at, a Huncut Szilva Herceg 2022-őt és az Őrség Aranya 2016-ot. 

Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Ilovszky Árpád
Fotó: Aradi Szilveszter

Köszönet a közreműködőknek, a szervezőknek és az önkéntes segítőknek.

Réti József

Néder Sarolta

Fotók: Ilovszky Árpád és Aradi Szilveszter

 

Szent István királyunk INTELMEIből, fiához, Imre herceghez

(részletek)

 

Szerelmetes fiam, szívem ékessége,

   jövendő sarjak reménysége!

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanításait,

  és a te anyádnak el ne hagyd oktatását,

így sokasulnak meg néked 

   a te életednek esztendei. (…)

 

Fogadj szót, fiam; gyermek vagy,

   gazdagságban született kis cselédem,

puha párnák lakója,

   minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve. (…)

 

Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek,

   az téged csak puhává és finnyássá tehet, …

hanem itassanak meg olykor fanyar borral,

   amely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi. (…)

 

Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, (…)

   légy türelmes mindenkihez. Nemcsak a hatalmasokohoz. (…)

Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon a jövőben.

   Légy majd mértékletes, hogy mértéken felül senkit se büntess,

Légy szelíd, (…) Légy becsületes, (…)

   Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság bűzét, a halál ösztönzőjét. (…)

És élj szeretetben,

 mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.

(…)

Mindez, amit fennebb érintettünk, alkotja a királyi koronát,

   nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni,

sem az örök uradalomba bejutni. AMEN.”

————————

Körömi Ferenc

Felhők fölött

Haza a magasból

 

Fent az égen bárányfelhő

Kékbe hajló széle int:

Ereszalji kis madárkák

Szálljatok fel ide, mind!

 

Jöttek is a fényes égre

Mint megannyi röppentyű,

Fényes tollal fent köröztek

Mind egy ékes kösöntyű.

 

Néztem őket vágyakozva,

Hogy köröz a fecskehad,

Mennék én is, kiáltottam,

De a hangom fennakad.

 

Mit akarsz te élted végén,

Csonkaszárnyú agg öreg,

Nem kell az ég madarának

Kivénhedett vén öleb!

 

De én megyek gondolatban,

Lelkem velük együtt száll,

És alattam Hunniának

Varázslatos képe áll!

 

Föntről néztem e tájékra

Mi alattam elterült,

Szemem elé szép hazámnak

Tündérszabta képe tűz!

 

Legelsőbben a vén Duna,

Fentebb Mátyás temploma,

Átellenben tornyos csoda,

Törvényhozó palota.

 

S a Dunántúl, Bakony, Sopron,

Tóval szabdalt termő táj,

Völgyeidnek szelíd dombja

Olyan mint a női báj!

 

És a Bükknek rengetege,

Várát védő egri hölgy,

Vezérei mind megannyi

Hazát védő erős tölgy!

 

Lenn az Alföld sík vidéke,

Búzát termő rónaság,

Nagytemplommal, tornyos dómmal

Maga a szent szabadság.

 

És ami volt, mégis megvan,

Amit szívünk úgy szeret,

Délvidék és Felvidékünk,

S az Erdélyi Tündérkert.

 

Hargitai fenyves erdő,

Csíksomlyói Mária,

Gyötrött népnek királyfiért

Meddig kell még várnia?

 

A vén folyó nagy kanyart ír,

Szépséges hely Visegrád,

Messze innét egy kis falu,

Ott nevelt a jó anyám.

 

Ábrándozok egy vén padon,

Szemben István szobra áll,

Ül a lovon méltósággal,

Szívem egy jó szóra vár.

 

S mintha szállna szent királyunk

Dörgedelmes szózata:

Szeressétek mindhalálig,

Feltámad a szűk haza!

 

Kérd erre jó Boldogasszony

A magyarok Istenét!

Add vissza a magyaroknak

Benned bízó szép hitét!

 

Alkonyodik, zeng a harang,

Visszatér a fecskehad,

A búsongó vén poéta

Lassan magára marad.

 

Nincs egyedül, hiszi, tudja,

Öreg szívét élteti,

Hogy a hazát sok ezer szív

Félti, óvja, szereti!

 

Buda-Víziváros, 2023. január 31.