Fogjunk meztelencsigát tejsavóval

0
3687

Az alábbiakban közreadjuk a mintagazda.hu magazinban megjelent cikk részleteit:

.

csigacsapda_szamocaban

A meztelen csigák a szántóföldi és kertészeti növények régről ismert kártevői. Kártételükkel jelentősen megnehezítik a kertészeti üzemek és különösen a házikertekben kertészkedők dolgát. Az általuk okozott kártétel a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik. Különösen jelentős kártétel alakul ki a gondozatlan területekkel határos házikertekben, ahol a csigák az elgyomosodott növényállományokban kiváló rejtekhelyeket találnak.

A hazai faunában hozzávetőlegesen mintegy 25 meztelen csigafaj fordul elő. Valamennyi faj táplálkozik növényi részekkel, így faji hovatartozástól függetlenül kisebb-nagyobb károk okozói lehetnek. A honos meztelen csigafajok a kertészeti növények gyakori kártevői, de kirívóan súlyos kártételt ritkán okoznak. A meztelen csigák növényvédelmi jelentősége az elmúlt 15 évben ugrásszerűen növekedett. A kártétel fokozódása két, korábban nagyon ritka faj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus) hazai megjenésével és elterjedésével van összefüggésben. Ez a két, invazív meztelen csiga faj a házikertekben első számú kártevővé lépett elő. 

Miről ismerhetők fel?

A növényállományban a csigák jelenlétét a növényen és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál, majd a megrágott kilyuggatott levelű növények jelzik. Nappal rendszerint rejtekhelyeikre, elgyomosodott növényállományokba, talaj rögök közé húzódnak. A két igazán jelentős faj a spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga megjelenését tekintve nagyon hasonló. Mindkét faj barna színű, a kifejlett példányok méretében látható eltérés van. A spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, az utóbbi kinyújtózkodva megközelíti akár a 20 cm hosszúságot is. A két faj életmódja is nagyon hasonló. Évente egy nemzedékük fejlődik. Tojás alakban a talajban telelnek, majd tavasszal kikelő fiatal csigák, rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot. Himnős állatok, ebből adódóan minden egyed párosodást követően képes a tojások lerakására. Nem is keveset, akár négyszáz tojást is rakhatnak.

Éppen ezért egy új, vegyszermentes védekezési lehetőséget kínál a csigákkal küzdő házikert tulajdonosok számára Dr. Rákóczy György gyermeksebész megfigyelése, miszerint a tejsavó a csigákra erősen csalogató hatású.

A tejsavós csapdázás módszere

A talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a növényállományban mozgó csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során csapda fogságába kerül. A csalogató anyagban elpusztult csigákat két-három naponta elvégzett leszűréssel javasoljuk eltávolítani és csalogató folyadéka savó elpárolgott részének pótlásával regenerálható. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi. A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott. Megfigyeléseink szerint az általunk csapdázott, csigákkal erősen „fertőzött” területen 20 csapda, három éjszaka több mint 3000 meztelen csigát fogott.

A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes a műanyag salátás” tálba, vagy más műanyag edénybe. A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egyik lehetséges egyszerű módja 1,5 literes pet palackon aljától 15-18 cm távoságra a palack két oldalán „ablakot” vágunk, oly módon, hogy a nyílás alja közel vízszintes legyen, és a kivágott ablakot felülső oldalán nem vágjuk körbe. A csapdát a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, oly módon, hogy a savó szintje 5-6 cm-re legyen a talaj szintjétől. A csapdákat a kihelyezést követően 2-4 naponta ellenőrizzük, a csapdába esett állatokat az „ablakokon” keresztül kiöntjük és az elpárolgott savót pótoljuk.

csigaolo

A csapdákat a veszélyeztetett növényállományban, ill. búvóhelyül szolgáló gyomos terület mentén érdemes kihelyezni, ahonnét a csigák betelepülése várható. Vizsgálataink során a nyár folyamán júliusban és augusztusban végzett rendszeres csapdázás csiganépesség csökkentő hatása, a következő évben már észlelhető volt.

A savó csalogató hatásának felismerése egy új környezetbarát hatékony védekezési lehetőség kidolgozásához  vezető út első lépése. A csapdázás ugyan munkaigényes, de hatékony, így kipróbálását a meztelen csigák által fenyegetett növényállományokban javasoljuk. Az eljárást Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla professzor szabadalmi oltalomban részesítette, amelyet felkínál nemzeti és nemzetközi szintű hasznosításra.

A szabadalom jelentősége

Toxicus anyagot, mérget, zoocid hatású anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelen csigák nemzetgazdsági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer kipróbálását elsősorban házikertben kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, ill. szamóca termesztésével foglalkozók részére javasoljuk. Fontos tudni, hogy a módszer juh és kecsketejsavóval is működik.                     

Nem a szabadalom része, de fontos hogy közismertté váljon, hogy ha kis műanyag tálba egy pohárnyi tejet vagy akár romlásnak indult tejet kiteszünk a kertbe, abba a kis fiatal csigák tucatjával pusztulnak bele napok alatt.

 

Budapest, 2017. november 17.

 

Dr. Rákóczy György

gyermeksebész, a szabadalom tulajdonosa

Dr. Pénzes Béla

egyetemi tanár, a kutatásban közreműködő

Elérhetőség:

george.rakoczy04@gmail.com