Fűtés, hűtés, korszerűsítés- interjú Parragh Gábor alpolgármesterrel

0
198

Energia-Megmaradás címmel rendezett konferenciát a kismarosi Mátyásfa Környezetvédő Egyesület május elején a Művelődési Házban. A téma lényegében az volt, miként tudjuk háztartásunkat energiahatékonyan megszervezni, milyen ismeretekre és fejlesztésekre van szükségünk ahhoz, hogy az – háztartási kiadásainkra, egészségünkre és a jövő nemzedéke egészségére is – pozitív hatással legyen. A kiadásaink egy részét, a megtakarításaink forrását akár pályázatokból is finanszírozhatjuk – erre mutatott néhány gyakorlati példát Parragh Gábor alpolgármester előadóként.

– Úgy tanultuk, hogy az energia nem vész el, csak átalakul – így marad meg. A konferencia azt mutatta meg, hogy miből mivé alakul az energia? Esetleg azt, hogy hogyan?

– Lényegében nem. Amikor a számlákat elővesszük, akár villany, akár gázszámla, tudjuk, hogy azért fizetjük, mert vizet melegítettünk, fűtöttünk, hűtöttünk vagyis energiát használtunk. Itt most nem is beszéltünk a kényelmi berendezések villamos fogyasztásáról, legfeljebb érintőlegesen, bár az energiatudatossághoz ez is hozzá kellene tartozzon. A téma az, hogy hogyan tudunk kevesebbet fogyasztani, akár a saját józan eszünk, akár okos eszközök által.

– A technológia rendkívül sokat fejlődött az elmúlt egy két évtizedben. Jó látni az egyre hatékonyabb módszereket, de vajon tudjuk-e mindezeket követni?

– Ki-ki annyira követi, amennyire érdeklődése szerint el akar mélyülni egy-egy vásárlás, építkezés miatt a témában. Vannak olyan törvények, előírások, amelyek néha kényszerítenek minket legalább alapszintű „elmélyülésre”, másrészt, ha egyáltalán nem foglalkozunk a kérdéssel, valamennyire akkor is követi mindenki, csak lassan. Az nem jellemző, hogy valaki azért vesz új hűtőszekrényt, kazánt, mert a legmodernebbet akarja, és azonnal lecserélné, ha még pár tized százalékot sikerült javítani a hatásfokon. De az új berendezések mégis jobb hatásfokúak, így, ha valaki szeretné, sem tudna hatvanas évekbeli Szaratov hatásfokú hűtőt vásárolni.

– Nem alpolgármesterként, hanem szakemberként adott elő, méghozzá a napelemes fűtés pályázatairól. A naptár szerint azonban hamarosan a hűtési szezon jön. Van olyan tippje, ami a hűtésre vonatkozik? Esetleg ez a kettő összefügg?

– Nagyon szorosan összefügg! Amikor valaki energiatudatosságra törekszik, akkor mindig a hatékonyság az első kérdés. Mint bármiben, a hűtésnél is az a kérdés, hogyan lehet a legegyszerűbben megoldani? Ebben kevesebb új van a nap alatt, mint a fűtésnél, hiszen eleink hihetetlen hatékonyan hűtöttek. A ház tájolásával, árnyékolással, vályogfallal a legmelegebb nyárban is kellemes volt a klíma otthon. Vályogra aligha cseréljük le a téglát, a ház is már ott lesz, ahol van, de egy jól kitalált árnyékolással csodát lehet csinálni a legtöbb házzal! A téli fűtésmegtakarítás miatt felrakott hőszigetelések persze nyáron is működnek, de bizony mindkét irányban! Igaz, hogy segítenek, hogy a falak lassabban melegedjenek fel, de ha az ablakon beengedtük a fényt és ott meleg lesz belőle, akkor már kitessékelni is nehezebb a házból! Ilyenkor már bizony hőszivattyúra, „klímára” van szükség, ami sokkal drágább mulatság!

Lakatos Péter