Halmentés és árvízvédelem a Morgó-patakon

    0
    1462

    Kismaros Község Önkormányzata a Tábor utcai patak hídnál, a híd alatt és a csatlakozó meder részletben árvízvédelmi okokból karbantartást végzett. Elsőként a halmentés történt meg, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, Sevcsik András végzett el. A munkálatok során hordalék eltávolítás és a növényzet visszavágása is megtörtént, ennek kivitelezést a Falugazda csapata, végezte el. A szervezést Rakos Barbara önkormányzati munkatárs fogta össze, a beavatkozás szakmai irányítását Dukay Igor természetvédelmi mérnök vezette, őt a Kikiáltó is megkérdezte a végeredményről.

    Dukay Igor: A Morgó-patak a Dél-Börzsöny talán egyetlen olyan patakja, mely nem szárad ki és amelynek a halfaunája jelentős természeti értéket képvisel.

    Több védett és egy fokozottan védett halfaj él benne, például a kövi csík, a fenékjáró küllő, a fürge cselle, a kárpáti márna, mely alapján országosan is jelentős természetvédelmi szempontból és “megérdemli” (jogszabály teszi szükségessé) a kíméletes fenntartási munkákat.

    Ha a kotrás során teljesen eltávolítják azt a vékony hordalékréteget is, mely miatt a halak és a többi vízi élőlény számára még abban a kicsi mederrészletben is kedvező, változatos élőhely alakul ki, akkor azok elpusztulnak, illetve nem fognak tudni visszatelepülni hosszú ideig. Erre példák az olyan szakaszok, ahol a betonmederről teljesen elkotorták a kavicsot – ott évek alatt sem tudott érdemi halfauna kialakulni, nem volt hova visszatelepülni.

    Ezzel a Kismaroson választott kotrási megoldással a kisvízi meder, mely a vízi állatok állandó élőhelye, megmaradhatott. A munkálatok előtt a biztonság kedvéért a halakat eltávolítottuk, egy közeli mélyebb mederszakaszra helyeztük át. Azzal, hogy a kavicsos kisvízi meder megmaradt, a halak vissza fognak tudni települni.

    A nagyvízi mederből a felhalmozódott hordalék jelentős része eltávolításra került. Az ott hagyott anyag a meder keresztmetszetéhez képest elhanyagolható.

    A patakokkal kapcsolatos, ökológiai-természetvédelmi szempontból kíméletes bánásmód most kezd terjedni Magyarországon.

    A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, Sevcsik András elmondta a Kikiáltónak, hogy a halmentés során csak természetesen honos halfajok egyedei kerültek elő, plusz 1 idegenhonos rákfaj, a cifra rák.

    Kövi csík (védett): 40 példány,

    Domolykó: 23 példány,

    Kárpáti márna (fokozottan védett): 16 példány,

    Fenékjáró/dunai küllő (védett): 5 példány,

    Fürge cselle (védett): 3 példány.

    Az Önkormányzat köszöni minden közreműködő munkáját!