Heti szemle: Az új iskola és a közlekedés volt a fókuszban a héten

0
815
Kismaros egyszerű térképe

Befogadta a Beruházási Ügynökség az iskolaépítés koncepcióját, három fontos kérdés is eldőlt a vélhetően jövőre induló építkezés kapcsán. Közben közös szemlélet kialakítását és térségi együttműködést szeretne a közlekedési problémák megoldására a Dunakanyar több települése is, az első tárgyalási fordulót már meg is tartották. A Mély út-Dézsmás dűlő közvilágítása is napirenden van. Eldőlt az is, hogy ki az új jegyző.

Ez a Heti szemle, a Kismarosi Kikiáltó közéleti összefoglalója.

JEGYZŐ

Van jegyzője Kismarosnak. Kilenc jelentkező közül Kismaros új hivatalvezetőjének Dr. Timer-Bárkányi Beátát választották. A jegyzőnő Dr. Horváth Péter jegyzőt váltotta, aki tavaly év végén vonult nyugdíjba.  

ISKOLA

Három fontos kérdésben is választ kapott az önkormányzat az előkészület alatt álló kismarosi iskolabővítés kapcsán. A projektet koordináló állami szervezet, a BMSK Zrt. (köznapi nevén Beruházás Ügynökség) befogadta a Kismaros által előkészített tervet.

Ennek alapján biztossá vált, hogy az iskola bővítését a kismarosi főépítész által korábban elvégzett vizsgálatokra alapozva egy teljesen új épülettel oldja majd meg az Ügynökség. A régi épület ugyanis több szempontból sem volt alkalmas a bővítésre. Eldőlt, hogy a jelenlegi épület teljes elbontása és a bontott anyagok elszállítása is az állami projekt része. További bizonytalanság azonban, hogy kinek kell megoldást találnia a mintegy háromszáz gyerek elhelyezésére, az iskolai oktatás biztosítására addig, amíg a bontás és az építkezés tart – vagyis legalább egy tanévre. Vállalhatja ezt a beruházó a projekt költségvetésén belül, vagy megmaradhat a Váci Tankerület hatáskörében. Utóbbi esetre a kismarosi önkormányzat is felméréseket kezdeményezett az alkalmas helyszínekkel és megoldásokkal kapcsolatban. 

Az iskolával kapcsolatos másik fontos döntés, hogy az iskola bővítésével egyidejűleg egy B típusú sportcsarnok is létesül. A jelenlegi csarnok A besorolású, vagyis egy mérettel kisebb, mint a Beruházási Ügynökség által a tervezetben javasolt. Ez persze jó hír, üröm az örömben, hogy a rendelkezésre álló területre ezt cipőkanállal lehet csak beilleszteni, úgy, hogy a sportpálya érintetlen maradjon. Márpedig az érintetlen marad, erről szól a harmadik fontos álláspont.

A Beruházási Ügynökség ugyanis elfogadta azt a kismarosi javaslatot is, hogy az iskolabővítés területébe bevonják a Török-patakon túli területet is. Ehhez az kell, hogy egy átjáró létesüljön a patak felett, ami összeköti az iskola által már amúgy is használt sportlétesítményeket. 

A bevonásra azért volt szükség, mert a beruházás alapfeltétele volt a törvényben szabályozott nagyságú terület biztosítása. Az iskola azonban sűrűn beépített területen áll, ahol a feltételek teljesítéséhez az egyetlen bevonható önkormányzati terület a patak túloldalán volt. Ráadásul ezt a területet az iskola eddig is használta, akár testnevelés órán is. A két területet tehát egybe lehet nyitni, amelynek jogi előkészítését meg is kezdte az önkormányzat. 

KÖZVILÁGÍTÁS KISMAROSON

Sikerült egyezségre jutni az elektromos szolgáltatóval az Öregszőlő út szabadvezetékeinek rekonstrukciójával kapcsolatban. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szabad légkábeleket összecsavarják, hanem azt is, hogy bekerül a közvilágítási szál. Ha az ELMŰ elvégzi a munkát, akkor végre világítótestek kerülhetnek a Mély útra, a Dézsmás dűlőre és a Kiskert utcába. Szintén folyamatban van az ELMŰ-nél a Vasút feletti dűlő és a Jánoshegyi út villamos ellátásának fejlesztése. A közvilágítás fejlesztése nem csak a világítás kétségtelen előnyeit hozza magával, hanem vélhetően megnehezíti az illegális szemetet lepakolók dolgát is. 

KÖZLEKEDÉS

Az október 23-i közlekedési káosz megmutatta, hogy a Dunakanyar ugyan vonzó turisztikai célpont, de nem képes kezelni a közúti forgalmat. A kormány 2017-ben döntött arról, hogy a térséget kiemelt turisztikai fejlesztési térségként határozza meg. Ez a terv 2030-as határidővel adott meg célokat, köztük a „Parkolj és túrázz!” parkolópontok, illetve autós panorámapontok kialakítását. Ám amíg ezek elkészülnek és az autós köztudatba is bekerülnek, addig helyben, de még inkább regionálisan nekünk kell kezelnünk az érezhetően megnövekedő turistaforgalmat. 

A Vonattal a Dunakanyarba kezdeményezés elindítója kidolgozott egy koncepciót, amely a vasúti közlekedést különböző kedvezményekkel népszerűsítené a régióban. Ezzel kapcsolatban a héten a kismarosi polgármesterrel is egyeztetett a tervezet készítője, Cserháti László. Ahhoz, hogy valaki vonatra üljön, elsősorban egy pontosan működő vasúttársaságra és kényelmes kocsikra van szükség, de elengedhetetlen volna például a MÁV részéről a kismarosi állomás akadálymentesítése, kerékpártárolók kialakítása, illetve meg kellene gyorsítani azt a folyamatot, amely az állami területeket önkormányzati hasznosításba adná. Ebben az esetben ugyanis a település is rendezhetne néhány olyan területet, amely a MÁV tulajdonában és kezelésében áll. 

A kerékpárszállítást a kisvasúton is érdemes volna bevezetni és persze az EuroVelo 6-os kerékpárút bővítése is nagy lépés volna Királyrét irányába. Jelenleg kijelölt kerékpárút csak Zebegényből vezet a kisvasút végállomásához. 

A Csattogó-völgy mellett, Verőce felé vezető elkerülő út azonban aggályos Kismaros részéről. Ennek egyik fontos oka, hogy a forgalma még tovább terhelné az amúgy is szűk keresztmetszetet jelentő patak feletti hidat.

Egy léptékkel nagyobb megbeszélést tartottak a térségi polgármesterek (Kismaros, Verőce, Szokolya, Kóspallag, Nagymaros, Zebegény, Ipolydamásd és Nagybörzsöny képviselői) a Magyar Közúttal a héten. A kisvasutat üzemeltető Ipoly Erdő Zrt vezetője is jelen volt. 

Abban mindenki egyetértett, hogy a turisztikai fejlesztés elengedhetetlen része az infrastruktúra fejlesztése, azonban a tervezett hajós forgalombővítésen túl erre nincs központi elképzelés. 

A Magyar Közút képviselője azt is elmondta, hogy az ötezer fő alatti települések nem is jelennek meg a közút fejlesztési programjában, a Magyar Faluban. Évente 5 milliárd forint jut erre a térségre, amelyben fejlesztéseket nem hajthat végre a Magyar Közút, csak felújításokat és karbantartási munkákat. 

Minden érintett részéről elhangzottak a helyi problémák és azok orvoslására tett javaslatok, azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak együtt lehet eredményt elérni, kistérségi szinten. Ehhez első lépésként a települések önálló fejlesztési igényeiből kell közös, kistérségi koncepciót kialakítani. Ez már több mint tízezer embert érintő terv lesz, amelyet a Magyar Közúton keresztül az Információs és Technológiai Minisztériumig kell juttatni. Az érdekek érvényesítését a frissen megalakult Budapest Fejlesztési Központ is támogathatja, amely elsősorban az agglomeráció és Budapest kapcsolatát vizsgálja. 

A megbeszélésen a közúti mellett a gyalogos és kerékpáros forgalom problémái is szóba kerültek. Az egyeztetések két-három hónapon belül, a tömegközlekedés képviselőivel együtt folytatódhatnak.