Három hete tartó izgatott, várakozással és sok munkával teli idő után eljött a nap!
Még az időjárás is gyönyörű volt tegnap a kismarosiak találkozóján. Ragyogó napsütés fogadta a hazalátogatókat a kenyeret kínáló kislányokkal, a szervezőkkel, az otthoniakkal együtt. Ölelések, boldog nevetés, könnyes szemek jellemezték a találkozást.
A szentmisén az orgonánál, nagyapja helyén Wiesner Andris ült.
A misét Áron plébános úr celebrálta, szentbeszédében az evangélium igéit magyarázva, megható szavakkal emlékezett meg őseinkről. Beszélt a gyökerek fontosságáról, a közösségbe tartozás szépségéről, a folytonosságról, a szeretetről és az alázatról, mellyel embertársaink felé kellene, hogy forduljunk a mindennapi életben.
A kórusról hangzó szép, régi énekek nyomán előkerültek bizony a zsebkendők, ébredtek a mélyen szunnyadó emlékek. A mise után polgármesterünk, Neubauer Rudolf köszöntötte az összegyűlteket. Beszédében megemlékezett a világháborúban elesett kismarosi hősökről, hiszen ez alkalommal előttük is tisztelegtünk a templomfalon elhelyezett márványtábláknál. Ezután az ősök sírját áldotta meg a plébános úr, imát mondott értük németül is, majd a Nachtigall kórus elénekelte a Duna menti svábok himnuszát.
Az ősök táblájánál mondott ima után Parragh Gellért olvasott fel egy verset, végül elénekeltük a Himnuszt. Ezt követően a templomban Andris orgona játékában gyönyörködhettünk, és a zenét hallgatva elrendezhettük magunkban kavargó emlékeinket, érzéseinket. Többen meglátogatták a temetőt,és sokan elmentek a múzeumba is.
A szépen megterített asztaloknál a Patak vendéglőből rendelt ebédet jóízűen fogyasztottuk el. A büfében az iskolások szülei által sütött finom sütemények, várták a vendégeket. Itt Ivett tanárnéni németes osztályának szülei vállalták a munkát, a bevételből pedig táborozni mennek majd a gyerekek. A paravánokon a Vilcsek Gyula általános Iskola diákjainak pár soros fogalmazásait olvashattuk arról, hogy miért jó Kismaroson élni? Horváth Ödön, Körömi Ferenc és Andresz Györgyné Kismarosról szóló verseit pedig Sintár Antal gyönyörű fotói színesítették.
Minden hazalátogató kapott egy Kismaros régi pecsétjét ábrázoló, nyakba akasztható terakotta plakettet, amelyet Györffy-Kovács Adrienn készített.
A két órakor kezdődő műsorban felléptek az óvodások Anna, Zsuzsi és Éva néni irányításával, Ivett néni a németeseivel, a kis és nagy Fényecskék, az Abajdóc együttes, a nyugdíjas klub Szabóné Józsa Erika vezetésével, a Marus táncegyüttes, Tóth Laci a harmonikájával és végül a Nachtigall kórus.
Az udvaron megterített asztaloknál összeültek a barátok, rokonok, miközben a színpadra felállt Szomori fiúk zenekara, jóféle sváb zenével emelte a hangulatot. Pillanatok alatt átrendeződött a terem és aki tehette, vidáman ropta a táncot.
Közben már búcsúzkodni kezdtünk, mert mint minden, ez a találkozó is lassan véget ért. Jó volt együtt!
Örültünk azoknak, akik hazajöttek és szomorkodtunk azok miatt, akik végül nem.
Reméljük emlékezetes marad ez a nap azoknak az életében, akikkel együtt töltöttük ezt a szép, májusi szombatot itthon, Kismaroson!
A Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai
