Anyanyelvi kurzus volt a fedőneve, valójában rendhagyó irodalom- és énekóra volt, amelyet Faragó Laura Magyar Örökség díjas énekművész és Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész tartott az elszánt közönségnek.
A művésznő 2000-ben kapott lehetőséget, hogy két éven keresztül kortárs magyar költőkkel készítsen rádióműsort, amelyben az utolsó kérdése valamennyi költőhöz ugyanaz volt: melyik a megszólított költő legkedvesebb magyar népdala. Aztán a műsor szerkesztett anyaga 2003-ban megjelent CD melléklettel, rajta Faragó Laura tolmácsolásában a harminchat költő népdala. A harminchatból kilencet mutattak most be: Csoórit, Kányádit és Lászlóffy Aladárt; Vári Fábián Lászlót, Csukás Istvánt és Nagy Gáspárt; Szepesi Attilát, Buda Ferencet és Tamás Menyhértet. A kurzus nem lazulós, kényelmes, relaxálós parti volt. Nem. A házaspár a nehezebb utat kínálta. Keményen megdolgoztatta a hallgatóságot. Gondolkodni és megjegyezni kellett. Megérteni. Szolmizálni és énekelni. Meghallani. Továbbszőni és utánajárni. Elolvasni. Szakolczay Lajos, az egyik utolsó polihisztor házi feladata így szólt „Kéretik elolvasni”. A kultúra, a haza, az anyanyelv védelmében fejében felállított fegyverarzenálja nyolcezer könyv, nyolcezer történet, nyolcezer művészeti alkotás, szavaiban pedig Laura komoly előadásának ellenpontjaként folyamatosan évődve és anekdotázva, hogy a kedves hallgató mégiscsak vigadjon.
Néder Sarolta
