Kismaros területén az Önkormányzat 7/2013-as számú, a helyi környezetvédelemről és köztisztaság helyi szabályairól szóló rendelete alapján, a 3. paragrafusban foglaltak szerint tilos a közterületek (parkok, játszóparkok, sportolás céljára szolgáló területek) beszennyezése, illetve tilos a parkokban, játszóparkokban, sportolás céljára szolgáló területeken ebeket sétáltatni.
A felelős kutyatartásról, a belterületen történő sétáltatásról, illetve a további, törvényben előírt szabályozásokról az alábbi NÉBIH kiadvány tájékoztat. Ebből cikkünkben részleteket közlünk, a teljes anyag az alábbi linken érhető el.
KUTYAKÖTELESSÉG – a NÉBIH letölthető kiadványa
Tartás
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni, azok kialakítása során tekintettel lenni korára, nemére és élettani állapotára. A jó gazda gondossága mindazon állattartói magatartásokat foglalja magában, melyek egy állat jóllétéhez nélkülözhetetlenek. Különösen ezen fogalomkörbe vonható a megfelelő elhelyezés, ellátás, táplálás, valamint a mozgás lehetőségének biztosítása. Az állat igényeinek megfelelő mozgástér biztosítása kiemelten fontos követelmény a kutyatartás során. A kikötve tartás, valamint az állandó kennelben tartás káros az állat szocializációja szempontjából, ugyanis nemcsak megfosztja a kutyát attól a lehetőségtől, hogy megfelelőképpen beilleszkedjen az emberi és fajtársi környezetbe, de adott esetben a csekély mozgástér miatti monoton módon ismételt mozgások akár szervi elváltozásokhoz, egészségügyi károsodásokhoz is vezethetnek. A kutya számára biztosítani kell a rendszeres és megfelelő társas viselkedés lehetőségét fajtársai, valamint emberek között, mely különösen elvárt a fiatal, növendék kutyák esetében.
(7.oldal)
Séta
A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Kutyák iránt közömbös vagy kifejezetten állatbarát embereket is kutyaellenessé tehetünk, ha ezt az egyszerű együttélési szabályt nem tartjuk tiszteletben. Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. A kutya testalkatának és méreteinek megfelelő nyakörvet, hámot válasszunk, az ne legyen túl vékony. Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. E körben fontos megjegyezni, hogy legyen a kutyánk bármilyen jól nevelt és szófogadó, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, melynek be nem tartása szankciót vonhat maga után. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell továbbá, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Bár szájkosarat használni az előbbiekben felsorolt előírások végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell alkalmazni, amennyiben az eb viselkedését még nem ismerjük, illetve csak így tudjuk biztosítani, hogy más állatot vagy embert ne veszélyeztessen. Közforgalmú közlekedési eszközön kötelező a szájkosár és a póráz használata, ellenkező esetben a kutyát vezető személy szabálysértést követ el. Természeti és védett természeti területen, vadászterületen nem szabad az ebet póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, ezzel ellentétes magatartás szintén szabálysértésnek minősül.
(9-10. oldal)
Szökés megakadályozása
Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról. Kutyánk életterének kialakításakor a biztonságos, szökésmentes elhelyezésre is nagy gondot fordítsunk mind kedvencünk, mind az emberek védelme érdekében. Ennek elmulasztása esetén a szükséges építési munkák elvégzésére (kerítés építése, megfoltozása, pótlása stb.) kötelezhet az állatvédelmi hatóság. Ügyeljünk rá, hogy a kerítést úgy alakítsuk ki, hogy azon a kutya ne férjen át, illetve az alatt ne tudja „átásni” magát, és átugorni se tudja.
(10. oldal)
Fontosabb jogszabályok a kutyatartás ügyében:
• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény
• a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet
• a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (2018. december 31-ig)
• 2019. január 1-től: a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény
• a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
• a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 576/2013/EU rendelet
• a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet • az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet
• az állatoknak a szállítás és kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló 2005/1/EK rendelet
• a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet
• a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet
• a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállításának egészségügyi feltételeiről szóló 21/2015. (IV.30.) FM rendelet
• a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet
• a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet
• a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet
(32. oldal)
