„Magyarnak lenni, tudod mit jelent?”

0
793

Állampolgársági eskü letétele Kismaroson

Ünnepélyes keretek között 2023. június 13. napján, állampolgári esküt tett Schuppauer Edit és átvette az évekig vágyott Honosítási Okiratot, – melyet Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony írt alá.

A honosítási ünnepségen, mint anyakönyvvezető, Sajó Sándor: „Magyarnak lenni, tudod mit jelent?” című versével köszöntöttem a Szováta/Sovata (Románia) helységből/Erdélyből származó, de már Németországban és időszakosan Magyarországon élő honfitársunkat.

A köszöntő után Neubauer Rudolf, Kismaros Község Önkormányzatának Polgármestere előtt a honosított, letette az állampolgársági esküt.

Az eskü letételét követően a Polgármester Úr köszöntötte Schuppauer Edit Asszonyt, már mint magyar állampolgár. Kifejezte együttérzését, amiért oly sok éven át kellett méltatlanul nélkülöznie magyarságát. A személyes gratulációk után, Edit Asszony és férje elmondta, hogy legfőbb vágya az volt a határon túl élő néhai szülőknek, hogy magyarrá válhassanak, magyarságukat elismerje szeretett hazájuk, Magyarország.

Ezek a megható, felemelő és vissza nem térő percek, valódi értékek az ember életében, amiről Edit Asszony szemébe szökő könnycseppek is árulkodtak.

Ezúton is gratulálunk Neki és jó egészséget kívánunk ahhoz, hogy még sok-sok évig őrizhesse szívében a magyarság szeretetét, magyarrá válását!

Korcsokné Bodnár Ildikó anyakönyvvezető

Fotók: Nagy Andrea művelődésiház vezető

Sajó Sándor: Magyarnak lenni

Magyarnak lenni, tudod mit jelent?
Magasba vágyva tengni egyre – lent;
Mosolyogva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj.

Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami
Sok százados bú, amelyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani.
Magányban élni, ahol kusza árnyak
Bús tündérekként föl-fölsírdogálnak.

De túl minden bún, minden szenvedésen Önérzetünket nem feledve mégsem.
Nagyszívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!

Magyarnak lenni nagy szent akarat,
Mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva:

Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva örök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!…