“Képzeld el, amit kívánsz,
kívánd, amit elképzelsz
teremtsd meg, amit kívánsz”
A fenti G. B. Shaw idézetet tartotta jó vezérfonalnak Kismaros főépítésze, Philipp Frigyes a Kismaros Arca fórumhoz. A kötetlen és nyilvános beszélgetés célja az volt, hogy az itt lakók elmondhassák, hogy milyen településen szeretnének élni a jövőben.
Több mint harmincan gondolták úgy, hogy érdekli őket Kismaros jövőbeli arca és az ezzel kapcsolatos gondolataikat érvényre is akarják juttatni. A képviselő-testület a jövő tavaszra ütemezte be a településfejlesztési koncepció elkészítését, amely alapján épül, változik majd Kismaros. A főépítész több egyeztető fórumot is szervezett azért, hogy a legkülönfélébb véleményeket ismerhesse meg: polgármesterét és itt lakóét, ófaluban élőét és üdülőterületi tulajdonosét, idős és fiatal emberek, kismarosiak véleményét. Ennek legszélesebb fóruma a nyilvános és kivételesen jól meghirdetett Kismaros Arca program volt.
Az elképzelések pedig helyenként hasonlóak, helyenként pedig nagyon különbözőek voltak. Volt, aki a kismarosiak találkozóhelyét nem látja a faluban, de szeretné, ha volna ilyen. Más a jelenlegi problémák (csapadékvíz-elvezetés, árvízvédelem, a rozoga Templom-lépcső vagy a valóban csúf települési hirdetőtáblák) mielőbbi megszüntetésével állna neki a munkának. Volt, aki még a munka megkezdése előtt megvizsgálná a településfejlesztési koncepció elkészítésére felkért céget – a tisztánlátás kedvéért.
Szó esett arról, hogy egyáltalán mennyi embert engedjen be Kismaros a jövőben, mekkorára nőjön, kell-e nőnie egyáltalán. Ha növekszik, akkor vajon mi legyen a falu központja? Van-e egyáltalán központja jelenleg Kismarosnak?
Volt, aki úgy vélte, hogy az itt élőket jelenleg sem szolgálja ki jól a település, tehát a jövő alapjait egy korszerű sportcsarnok, a focipálya rendezése (áthelyezése) vagy akár egy uszoda építése jelentené. De ugyanitt szó esett a lassan megtelő temető problémájáról, a veszélyes játszótérről is.
Akadt olyan elképzelés is, amelyben a 12-es főúttól való megszabadulás (a főút elterelése) volt a kulcspont, más azt mondta, használjuk ki, hogy Kismaros egy átjáróház az utak (a 12-es és a Szokolyai) találkozása miatt.
A Dunával való együttélés jó és rossz oldalai is szóba kerültek, ahogy az is, hogy a Svájci földekkel hogyan kellene jól gazdálkodni. Az egyik felszólaló szerint engedni kellene, hogy az innen elszármazott, de visszatérni akaró kismarosiak ott, az “ősi földön” építhessenek maguknak új otthont.
Kismaros főépítésze mindenkit végighallgatott, szakmai és személyes szempontokat egyaránt felvonultatva válaszolt a kérdésekre vagy késztette gondolkodásra a jelenlévőket.
A cél továbbra is közös: találjuk meg azt az irányt, ami a többség akaratát tükrözi, és amelyet egy hosszú távon is érvényes elképzelésben, hivatalosan rögzíthet a falu vezetése.
Ez lesz a tavasszal elkészülő településfejlesztési koncepció.
