– egy emlékmise margójára –
Zsúfolásig megtelt a kismarosi templom november 4-én. Major Sándorért volt emlékmise, Beer Miklós püspök úr tartotta. Szóltak a gitárok, és az égig szárnyalt Sillye Jenő dala: Ne félj, mert megváltottalak….És ott ültek mind, akik Sanyi bácsi szárnyai alatt töltötték fiatal éveiket; kismarosiak, nagymarosiak, verőceiek, váciak, budapestiek, sőt még szolnokiak is. Mert Major Sándor nemcsak a falu plébánosa volt. Lelki és szellemi vezetője volt Ő Kismarosnak és környékének, szellemisége máig hat mindazokra, akik ismerték.
Sanyi bácsi és Sillye Jenő dalai közösséget teremtettek. A híres „Dunakanyar-generáció” tagjai az addigiaknál személyesebb kereszténységet élhettek meg így. Akik akkor tinédzserkorukat élték, ma már fehérhajú nagymamák, nagypapák. De szívükben őrzik azoknak az éveknek az emlékét, és nincs erő, amely ki tudná onnan törölni Major Sándor szavait, prédikációit, és egyáltalán azt az összekapaszkodást, amelynek híre túllépte a templom falait. Jól mondja Jenő dala: Nincs vége…
vgy
Fotók: Balogh András
