Sok ember vágyik arra, hogy legalább a várakozás idején lélekben visszaidézhesse gyerekkorát, amikor még feltételek nélkül hitt a csodákban. Voltunk így jó néhányan ezen a bensőséges szombat délutánon, ahol régen hallott énekek zengtek fel. Amint hazaértem, az egyik – másutt nem hallott – ének után keresgettem a neten. Kallós Zoltán gyűjtéséből találhattam hasonlót, de a dallam teljesen eltérő, a szöveg is csak nyomokban hasonlít a Kismaroson énekelthez. Ezzel szembesülve nem is csodálkoztam azon, hogy Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató rögzítette ezeket. Köszönjük a Nachtigall kórusnak, hogy őrzi számunkra a szép kismarosi templomi népénekeket. Az ádventi délutánt a szokásos finom borlevessel és friss kaláccsal zártuk.
A ritka karácsonyi dal szövege nyomtatásban, a Kikiáltó karácsonyi számában fog megjelenni.
Fotók: Aradi Szilveszter
