Sok éve már, hogy a katedrán állva, valahogy kiderült diákjaim számára, mennyi fizetésért okítom őket, az irodalom rejtelmeire.
Kikerekedett szemekkel értetlenül kérdezték, de hát ennyiért miért csinálom, miért vesződök velük s mint kiderült, jómódú tanítványaim közül, volt ki heti zsebpénzként csapta el havi apanázsom.
Lerajzoltam nekik és azóta egyre többször rajzolom életünk mindennapjait bemutató körömet, ahol a munkahely életünk ébren lévő idejének több mint felét teszi ki. Több mint felét!!
Válaszom ezek után az volt: mert jól érzem magam és szeretem a munkám, szóval én életem több mint fele, ébren idejében, jól érzem magam és ez fontosabb, mint a sok pénzt keresni kínnal keservvel eltöltött időben.
Mióta a „b” oldal forog, még markánsabban érzem, milyen fontos a kegyes idő fogalma, amikor kapunk, töltődünk, csodálunk és csodálkozunk, nevetünk és meghatódunk, amikor nem létfenntartunk, hanem ÉLÜNK! Percek ezek a munkás és muszáj órákhoz képest…percek. Ezeknek a perceknek is, mint minden dolognak a világban, vannak felelősei, vannak kik azért születtek, hogy segítsenek érteni és érezni a világ csodálatosságát, megélni a jelent és megmutatni az elmúlás megmásíthatatlanságát.
Ilyen percfelelős szeredi Ambrus Noémi, kinek kiállítása 2025. január 08-ig látogatható, Kismaroson a művelődési házban. Hogy mi látható? Jöjjenek, nézzék meg, legyenek rá perceik, higgyenek nekem, nem fognak csalódni!
Advent négy hetében várjuk nyitva tartási időben, előzetes egyeztetéssel nyitva tartási időn túl is (mert szeretem a munkámat) kiállításunkon.
2024. november 29.
Cris
