Kismaros Község Önkormányzata tájékoztatja a tisztelt lakosságot, hogy a Katasztrófavédelem alezredesével és a Duna-Ipoly Nemzeti Park településünket jól ismerő munkatársával történt egyeztetést követően, a védekezéssel érintett, településközponti területen aktuálisan tapasztalható alacsony szúnyogszám miatt, a biológiai és környezeti terhelés csökkentése érdekében a tegnapi, augusztus 4-én esedékes földi kémiai gyérítést az Önkormányzat lemondta, így az elmaradt.
Az elmúlt hét során légi és földi gyérítés is történt már a faluban, illetve a Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a következő héten is lesz egy újabb kör, augusztus 9-én légi, 10-én pedig földi védekezés. Így az időpontok ismeretében a szakmai egyeztetést követően, a helyszíni adottságok alapján, próba jelleggel elhagyható volt az augusztus 4-ére tervezett földi kémiai gyérítés.
A település területén különösen fontos a szúnyogszám csökkentése érdekében a lakosság közreműködése is. A kertekben található pangó vizek és általában a ház körüli tenyészőhelyek megszüntetésével, továbbá az esővízgyűjtők lefedésével jelentősen csökkenthetjük a szúnyogterhelést a faluban.
Biológiai gyérítés bevezetésének lehetősége Kismaroson
A 2013 nyarán bekövetkezett dunai rekordárvíz levonulását követően került országos szinten egy kézbe, a Katasztrófavédelemhez a szúnyoggyérítés szervezése, irányítása, hogy az árhullám következtében elszaporodó szúnyogok gyérítése a lehető leghatékonyabb formában történjen meg. Ennek a rendszernek a keretében valósult meg a feladatellátás Kismaroson is, és ez jelenleg is így van.
Kismaroson 2016 augusztusában kezdődött közös gondolkodás a biológiai gyérítés módszerének bevezetéséről az itt élő szakemberek és az Önkormányzat részéről Neubauer Rudolf polgármester részvételével. A környezetet és a rovarvilágot terhelő hatások miatt egyértelműen látszott, hogy a jövő a biológiai, illetve a kombinált biológiai-kémiai gyérítés bevezetése. A gyérítés feladatát a Dunakanyarban a Katasztrófavédelem látja el, Kismaros és a legtöbb környező település számára a megfelelő szakmai garanciát, a gyérítés hatékonyságához szükséges regionális szervezést, a szúnyogszám elviselhető szinten tartását, ez a feladatellátási forma tudja megfelelően garantálni.
Biológiai gyérítést az elmúlt években például Szegeden, kémiai védekezéssel kombinálva 4 éve Kisorosziban, illetve a Katasztrófavédelem szervezésében a Balaton körül végeznek (50/50% kémiai/biológiai), az előbbi helyeken baktérium fehérjét permetezővel kijuttatva, utóbbi területen légi úton kijuttatott granulátumot használva. A tapasztalatok ugyan biztatóak, azonban jelenleg a teljes áttérés kizárólag biológiai gyérítésre nem valósult meg, még Szegeden sem. Mivel a biológiai gyérítés a lárvákra hatásos, ezért ha a kikelt szúnyogok száma kritikus szintet ér el, szükséges lehet a vegyszeres kezelés is. Tehát a szúnyog és így a csípésszám drasztikus emelkedése nélkül a jelenlegi reális cél egy kombinált biológiai és kémiai gyérítés lehet, amivel a mostani helyzethez képest jelentősen csökkenthető a környezeti terhelés. Ennek megvalósítása a fentebb leírt szempontok miatt elsősorban a Katasztrófavédelemmel és a környező Önkormányzatokkal együttműködve látszik reálisnak. Az Önkormányzat többször jelezte a Katasztrófavédelem felé, hogy nyitott a biológiai gyérítés kipróbálására a településen. A bevezetésnek több alapfeltétele van, többek között szükséges egy pontos időszakos vízfelület térkép, illetve egy pontos fajfelmérés (53 fajta csípőszúnyog van jelenleg Magyarországon jelen), egyedszám mérés, tenyészőhely felkutatás. Ennek a szaktudást igénylő feladatnak az elvégzése időigényes, a Dunakanyar területén ez éves nagyságrendet jelent, azonban jó hír, hogy a Katasztrófavédelemnél már dolgoznak ezen.
További környezeti terhelést csökkentő lehetőség, ha bizonyos gyérítési eseményeket kihagyunk, de itt a szúnyogszám emelkedése kockázat. Az Önkormányzat az augusztus 4-én lemondott földi kémiai gyérítés esetében élt ezzel a lehetőséggel. A következő héten esedékes gyérítés az időjárási helyzet figyelembevételével szükségesnek látszik, mivel az esős időt követően napsütéses időszak várható, ami kedvez a szúnyogok kikelésének.
Törökbálinti példa
Kismaros Község Önkormányzata képviseletében Aradi Szilveszter vett részt Törökbálint Város Önkormányzatának szervezésében a “Környezettudatos szúnyoggyérítés Törökbálinton” címmel megrendezett, előadásokkal egybekötött interaktív beszélgetésen. A programon Törökbálint, Budaörs és Kisoroszi mellett, Kismarosról volt résztvevő.
A rendezvény témája a törökbálinti, igen előremutató szemléletű biológiai szúnyoggyérítési program ismertetése volt. A településen a Katasztrófavédelem nem végez gyérítést, így e tekintetben eltér Kismarostól a helyzet, továbbá hullámtéri területe sincs, a jellemző tenyészőhelyek mozaikos elhelyezkedésű, alapvetően kis területű helyszínek. A biológiai gyérítés bevezetése mintegy két éves folyamat, amelynek során a fajok, az egyedszámok, és a tenyészőhelyek pontos felmérése zajlik. Ezt követően lehet elkezdeni majd a konkrét gyérítési munkát. Felvettük a kapcsolatot Törökbálint önkormányzatával, a tapasztalatokat megosztják velünk.
Összegzés
Jelenleg Kismaroson ezeket a lépéseket tudjuk megtenni a környezettudatos szúnyoggyérítés ügyében:
- Gyakorlati tapasztalatok begyűjtése biológiai gyérítést kipróbáló önkormányzatoktól (Törökbálint, Kisoroszi).
- Együttműködés a Katasztrófavédelemmel a biológia gyérítés legalább részarányos bevezetésére.
- A kémiai gyérítés esetszámának, szúnyog mennyiségtől függő, esetleges csökkentése.
- Lakosság figyelmének felhívása a kertekben található pangó vizek, tenyészőhelyek megfelelő kezelésére, megszüntetésére.
- Közös feladatunk, hogy elfogadjuk a tényt, hogy addig létezünk mi emberek, amíg van ökoszisztéma, tehát a gondolkodásunkban is formálódnunk kell.
Aradi Szilveszter
