Mint kis hajó, mit ringat játszi szellő,
Majd orkán tépi, ár ragadja el,
De jó szerencse vagy egy játszi sellő,
Vagy tán az Úr a biztos célba vet.
Az életünk, e tündér játék-féle,
Ez Isten adta édes álmodás,
Hajóként ring az óceán ölében,
Kutatva néz egy biztos rév után.
A nagy vizet a kis hajómon járom,
Dagadt vitorla repít el tova,
Egy tündér sziget jelzőtüzét várom,
Varázsladikom vigyél el oda!
S te boldog élet, te szépséges álom,
Ne engedj engem ébrednem soha!
Gárdony felé, a vonaton, 2012. január 5.
Körömi Ferenc
