A civil szerveződés nyomán vasárnap, ha nem is sokan, de nagyon lelkesen, és eredményesen gyűjtögették a szemetet több helyszínen is Kismaroson, és ahogyan Jánoshegyen hívják, Középmaroson.
A tavalyi tisztításnak köszönhetően a 12-es főút kényelmesnek volt mondható, idén „csak” 25 zsáknyi szemetet sikerült kibányászni a út menti árkokból, a 6 fő önkéntesnek.
A tavalyi nyertes Royal vodkás üvegek lecserélődtek, idén a legtöbbet elhajigált dolog a sörös- és energiaitalos doboz volt. Meg persze a cigarettacsikk.
A legextrémebbek viszont továbbra is a nylonzsákokba csomagolt állattetemek voltak. Több is.
Azon kívül, hogy eleve nem jutok dűlőre azzal, hogy vajon miért dobálnak ki az emberek a száguldó autó ablakán bármit is, ezekre „az amúgy maguktól elbomló hulladékokra zacskót húzok, majd elviszem két település közé és kidobom az árokba, mert az úgy a jó” típusú mentalitástól már szóhoz sem jutok.
Ugyanis a zöldhulladék is több helyen ilyen zsákokba csomagolva volt kihajítva.
Köszönet mindenkinek, aki ott volt, s jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát!
Köszönet illeti Kismaros Község Önkormányzatát is, akik finanszírozták a zsákokat, valamint megszervezték a zsákok elszállítását.
„A mai szemétszedés minden előzetes várakozásomat felülmúlta! Mind a szemét mennyisége, mind az önkéntesek száma, hozzáállása hatalmas volt! Nagyon kis területen nagyon nagy energiát beletéve, szinte lépésről-lépésre haladtunk.
Amint megmozdítottunk egy avarkupac alól kikandikáló valamit, jött vele egy fél hegynyi szemét, ami eddig láthatatlan volt.
S innen is látszik, hogy a műanyag bizony sok-sok éven keresztül nem bomlik le.