A Katasztrófavédelem válaszlevele a szúnyoggyérítésről

0
454

Az alábbi válaszlevelet kapta az Önkormányzat a Katasztrófavédelemtől a szúnyoggyérítés tárgyában feltett kérdésekre. Köszönjük a gyors és korrekt válaszadást ezúton is! A levél eredeti változatban a bejegyzés alján olvasható.

Tárgy: Kismarosi szúnyoggyérítés
Ügyintéző: dr. Sipos-Bencze Nóra tű. alezredes

Kismarosi szúnyoggyérítése tárgyában írt megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

1. „Tervezi-e a Katasztrófavédelem valamilyen részarányban bevezetni a biológiai szúnyoggyérítést a Dunakanyarban illetve Kismaroson, zajlik-e ezzel kapcsolatos előkészítő munka?”

A Magyarországon is évtizedek óta használt biológiai csípőszúnyog-gyérítés részarányának
növelése kiemelt célja a katasztrófavédelemnek. Hatékony biológiai gyérítést csak pontos
tenyészőhely-térképek birtokában lehet végezni. Utóbbiak viszont csak hazánk néhány térségéből állnak rendelkezésre.

A BM OKF Gazdasági Ellátó Központ „a központi szúnyoggyérítés megszervezésével és
ellenőrzésével összefüggő szakértői feladatok ellátása (2020-2022.)” tárgyban a közbeszerzési eljárások eredményeként 2020. január 14. napján, 36 hónapos keretmegállapodást kötött, amelyben fontos feladatként került rögzítésre a csípőszúnyog tenyészőhelyek térképezése, felmérése a kiemelt régiókban. A tavalyi évben megkezdett hároméves tenyészőhely térképezési program a fenti hiányosságokat szünteti meg. A szakértői keretszerződés részeként a három év alatt tizenöt (15), szúnyog-tenyészőhelyekben gazdag, de eddig nem kellően feltárt régióban folynak majd szakszerű térképezési munkák. Ezen eredmények birtokában a biológiai gyérítések részaránya, valamint a kezelések hatékonysága jelentősen növelhető lesz. A Dunakanyar térsége,
beleértve Kismarost és környékét része a felmérési programnak.

2. „Reális lehet-e a Balaton környékén alkalmazott légi biológiai irtás a Dunakanyarban?”

A Balatonnál alapvetően eltér a csípőszúnyogok élőhely szerkezete a Duna menti terültekétől. Kismaros környékén részben az erdős háttér területek, részben pedig a folyó áradása okozhat jelentősebb szúnyogártalmat. Utóbbi helyzetben a légi és földi biológiai gyérítési eljárások egyaránt alkalmazhatóak. Kismaros térségében az ártéri tenyészőhelyek légi lárvagyérítése 2021. július 29-én valósult meg.

Nem elhanyagolható tény, hogy a Balaton térségében az 1980-as évek közepétől rendszeresen végeznek biológiai lárvagyérítést, továbbá folyamatos a tenyészőhelyek felderítése, megfigyelése, ami nagy mértékben segíti a megfelelő hatékonyság elérését. Emellett a Balaton parti településeken is szükséges a kifejlett szúnyogok elleni kémiai védekezés, igaz, jellemzően kevesebb alakalommal.

3. „Kismaros, illetve a biológiai szúnyoggyérítés felé nyitott dunakanyari önkormányzatok,
milyen formában tudnák segíteni a Katasztrófavédelem munkáját az új módszer
bevezetésében?”

Csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetben kialakuló
mikrotenyészőhelyek is felszámolásra kerüljenek. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti
eszközöket (virágcserepek, játékok, madáritatók) összegyűjteni, vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, illetve az árkokat rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon benne megállni. A települések elsődlegesen a lakosság rendszeres tájékoztatásával, a településen belüli lárvatenyészőhelyek felszámolására indított kampányok szervezésével tudnának érdemben segíteni a szúnyogártalom csökkentésében. Ehhez a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) tájékoztatói javasoljuk felhasználni:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/633-lakossagi-tajekoztato-a-szunyogok-elleni-vedekezesrol

https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/633/2020.06.23. szúnyogposzter javított tiszta.pdf

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján megjegyezendő, hogy a szúnyogártalom
megszüntetése kizárólag biológiai gyérítési módszerek alkalmazásával nem lehetséges. Az
embert csípő fajok tenyészőhelyei zömmel nem települési belterületeken, hanem természetes és természetközeli élőhelyeken találhatók, melyek jó része természetvédelmi védettséget élvez, a területükön általában a biológiai gyérítés sem kap engedélyt (legjobb esetben is csak részlegest). Az embert csípő fajok tenyészőhelyei a lárvák fejlődésekor (kezelendő állapot) növényzettel fedettek, számos esetben földi módszerrel nem megközelíthetők, elérésük légi úton is gyakran korlátozott. Erdőterületeken, városi zöldterületeken mikrotenyészőhelyek (aprónál apróbb pocsolyák, telmák, a legkülönfélébb eredetű gödrökben kialakuló vízgyülemek) átláthatatlan hálózata van jelen, mely biológiai kezelése szervezett módon megvalósíthatatlan. Ez utóbbi esetben az országos tisztifőorvos által korábban elmondottak alapján, a kis vízfelületeken fejlődő szúnyogok elleni hatékony védekezés érdekében a lakosság figyelmét is szükséges felhívni arra, hogy ők is sokat tehetnek a szúnyogok szaporodásának akadályozásáért épületeik környékén.

Budapest, 2021. 08. 05.

Tisztelettel:

Berecz György tű. ezredes
tűzoltósági tanácsos
igazgató

A levél eredeti, pdf változata: Kismaros szúnyoggyérítése20210805_signed