Hosszú idő után újra egy ifjú hölgy lett a kiválasztott „Vilcsek-díjas”. Szinte mindegyikkel beszélgettem az évek során, és az adott válaszokból már 14 éves korban körvonalazódott, hogy a frissen kitüntetett diáknak merre vezet majd az útja. Az idén azonban ez másként van. Eszter keresi az útját, még nem érlelődött meg benne határozott cél. Ez azonban egyáltalán nem baj, van erre bőven ideje. De akkor fölkaptam a fejemet, amikor a laudációban indoklásként szerepelt az, hogy több száz könyvet elolvasott már. Nagyon ritkán hallani ilyet a mai világban, és többek között ezért is voltam kíváncsi Ruff Eszter Katára.
Kikiáltó: Hogyan tudtad meg, hogy tiéd lett a díj?
RE: Már hatodikban lehetett sejteni, hiszen akkorra már csak én voltam az osztálytársaim közül az, akinek még nem volt négyese a bizonyítványában. De amikor Edina néni mondta, hogy készüljek pár mondattal a díjátadásra, nagyon örültem.
Kikiáltó: Nézzünk akkor egy kicsit bele a mindennapi iskolai életbe! Melyik a kedves tárgyad, és miért?
RE: Mindenekelőtt a német nyelv. Hatan vagyunk az osztályban németesek, Horváth Kata néni tanít bennünket. Kedves, derűs tanár, az óráinak a légkörét nagyon kedveljük. És ott van még a testnevelés: nagyon szeretek mozogni, bár most ez nekem egészségügyi okok miatt kissé nehezített. Remélem, hogy később már a rendszeres testmozgás újra része lesz az életemnek.
Kikiáltó: Melyik középiskolába vezet az út Kismarosról?
RE: A Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium lesz az új iskolám, 0. évfolyamban kezdek német haladó és angol kezdő csoportban. Ez azt jelenti, hogy németből heti 6, angolból heti 12 órám lesz hetente, ez az ára annak, hogy minél előbb eljussunk a középfokú nyelvvizsga szintjére. A felvételim, különösen a magyar jól sikerült, ezt az akadályt leküzdöttem. Szeretek iskolába járni, szeretem a közösséget, ezért elég nehéz lesz a barátaimtól elszakadni. Az új iskola más környezetet jelent, barátokat lehet szerezni a középiskolában is. Majd meglátjuk.
Kikiáltó: Járjuk körbe azt az olvasás-témát, ami engem úgy meglepett! A mai világban ritkaságszámba megy, hogy valaki nem a telefont nyomkodja szabadidejében, hanem olvas: méghozzá irigylésre méltóan sokat. Hogyan kaptál rá az olvasásra?
RE: Harmadik osztályos voltam, amikor elkezdtem rendszeresen a könyveket forgatni. A szomszédunkban nyaralt egy lány – Dorkának hívják – ő nyomott a kezembe először olyan olvasnivalót, amely teljesen elvarázsolt. Rick Riordan amerikai író Percy Jackson sorozatából a Villámtolvaj című könyvet olvastam először, aztán az író szinte minden Magyarországon megjelent kötetét megszereztem. Ebben Csadó Klaudia, a kismarosi könyvtár vezetője sokszor a segítségemre volt. Ezeknek a könyveknek a műfaja „fantasy” (fantasztikus irodalom). A magyar szerzők közül Leiner Laura könyveit olvasom rendszeresen. Nem maradnak ki természetesen a kötelező olvasmányok sem, az Egri csillagokkal például nagyon gyorsan végeztem.
Kikiáltó: Az olvasáson kívül mivel töltöd a szabadidődet?
RE: Sokat hallgatok zenét. A barátnőimmel szoktunk pizzát sütni.
Kikiáltó: Kinek és minek köszönheted a díjat?
RE: Elsősorban a családomnak és a tanáraimnak, osztályfőnökömnek Bálint bácsinak (Magda Bálint). Köszönöm azoknak is, akik gondoltak arra, hogy én érdemlem meg a díjat. És persze, hogy a tanulásban sikereket tudtam elérni, abban nagy szerepe van annak, hogy tényleg sokat olvasok. Rengeteget lehet tanulni a könyvekből.
Kikiáltó: Mindenkitől meg szoktam kérdezni, hogy milyennek képzeli az életét 30 éves korára? Kíváncsi vagyok most is: mi leszel, ha nagy leszel?
RE: Nem tudom. Nem szoktam a jövőn gondolkodni. Lényegesnek tartom, hogy az ember milyen foglalkozást választ magának, de úgy érzem, erre még van időm. Egyelőre a középiskolára koncentrálok.
(És itt beleszól a Nagyi is: Miután tapasztalatból tudom, hogy nem mindegy, hogy a gyerek milyen iskolába jár, azt kívánom Eszternek, hogy legyen jó iskolája, jó tanárokkal, mert akkor öröm lesz a következő néhány év.)
Kikiáltó: Jól beszélt a Nagyi. Mi sem kívánunk mást Eszternek, mint azt, hogy további tanulmányai legyenek hasonlóan sikeresek. Azt a ritka kincset pedig, aminek máris birtokában van – nevezetesen a könyvek szeretetét –, őrizze meg felnőtt korára is. Kívánjuk neki továbbá, hogy a középiskolában sikerüljön majd rácsodálkoznia valamelyik fontos tudományra, ami segít majd a pályaválasztásában.
vgy