Zirig Árpád felvidéki költő, író, tanár, Kismaros díszpolgárának Ökörkoponya című könyvismertetőjének
„…valóság volt a háború és a halál, a megfélemlítés és a megaláztatás, a vagyonelkobzás és a meghurcoltatás, a kitelepítés és a reszlovakizáció, s előtte rideg tény volt Trianon, amely végül is apokalipszist eredményezett, s melynek hosszúra nyúló, ragadozó keze által sok-sok éven át fosztogatták és tizedelték a Kárpát-medencei őslakosság, a magyarság megszállt és elszakított részeit.
Zirig Árpád egymásba fűzött, megrendítő és megindító történetei felvidéki nemzeti közösségünk huszadik századi sorsát örökítik meg, belerajzolva hányattatásainkat és helytállásainkat az idő és a tér, az ember és a táj, a történelem és a lélek kitörölhetetlen lapjaiba. Írónk, aki emlékek és érzelmek ezer szálával van kötözve szülőföldjéhez, s aki felnevelő dajkája, a csallóközi Beketfa gyümölcsfáit „olvasgatva” tanult meg számolni és kenyérsütő kemencéjük hamujában írni, nem véletlenül ajánlotta könyvét az unokáinak, Bencének, Ábelnak, Borikának, Pannikának és Piroskának. Mert általuk valamennyiünk gyermekének és unokájának is ajánlotta, hogy soha ne feledjék: a történelem szövetét időnként átvérzik a rontás angyalai – egyszer csak megjelennek, s bevérzik a kapufélfákat, beszennyezik a küszöböket, s elfoglalják a tűzhelyeket.”
Kulcsár Ferenc: Zirig Árpád Ökörkoponya című kötetéről
Fotó: Hrabanek Piroska, Zebegény
