A szokásos hétvégi séta közben botlottunk bele ebbe a szürreális valamibe. Történt ugyanis, hogy péntek este (éjjel?), vagy szombat reggel a Kisvasút állomás mögötti sikátorban ún. Közösségi könyvespolcot létesítettek ismeretlen – vélelmezhetően – kismarosi tettesek.
Többeket is megkérdeztünk az üggyel kapcsolatban a környező utcákban vasárnap, láttak-e netán szokatlan mozgást, esetleg idegeneket, vagy bármi furcsát a környéken. Két szemtanú is nyilatkozott nekünk, azonban biztonságuk érdekében nevüket nem áruljuk el.
K. Z. beszámolója szerint pénteken este, hazafelé tartva tűnt föl neki, hogy a kocsma mögötti átjárónál valami nem stimmel. A félhomályban két alacsonyabb köpcös alakot vélt felfedezni, és bár ez akkor nem tudatosult benne, másnapra már biztos volt benne, hogy papír suhogását hallotta a sötétben. Még egy mondatfoszlányt is elcsípett, az egyik alak mintha azt mondta volna, hogy és itt szó szerinti idézet következik: „Az emberi testet alulra rakjuk, mert az dög nehéz, még leszakad a polc!”
T. J. úgy emlékezett vissza, hogy szombaton kora reggel nagyon sietett a vonathoz, nem akart elkésni a munkahelyéről. A kis hídon átszaladva számára is érthetetlen okból nem a Gőzmozdony felé indult, hanem a zöldséges irányába, így elhaladt a – jobb híján nevezzük így – „polc” mellett. Elsőre nem is a szokatlan tárgy tűnt fel neki, hanem a kocsma irányába settenkedő három gyanús alak. Már a vonaton ülve gondolt rá, hogy kettejük kezében is volt valami nagyobb alakú lapos tárgy, ami akár könyv is lehetett.
A helyszínt körbe járva mi még egy használati utasítást is találtunk a polc oldalán, ezzel a szöveggel:
– Mikor könyvet viszel, vidd a könyvespolc hírét is, mások is gyarapodhassanak általa!
– Mikor könyvet hozol, olyan állapotút tégy a polcra, amelyet te is szívesen a kezedbe vennél!
– Ha időd engedi, tégy rendet a könyvek között, hidd el jó érzés lesz…
– Rendszerezz, gyermekkönyvek alulra, felnőttek felülre!
– Kérlek ne hozz videokazettát, újságokat, cd-dvd lemezeket, magnókazettát!
Nem tudjuk, hogyan fog alakulni a könyvespolc sorsa, de az biztos, hogy olvasni jó és talán még működhet is a könyv csere-bere…