Létrejött a dunakanyari praxisközösség

0
1063

A megelőzés az új praxisközösség célja

Projektnyitó összejövetelét tartotta Verőcén az újonnan megalakult Dunakanyar Praxisközösség, melyhez a verőcei, a kismarosi, a nagymarosi, a zebegényi és a márianosztrai felnőtt-, gyermek- és vegyes háziorvosi praxisok csatlakoztak.

Dr. Juhász Attila a Dunakanyar Praxisközösség konzorcium vezetője megnyitja az eseményt – Fotó: Aradi Szilveszter

Az egészségügyben a praxisközösség az alapellátás legmodernebb formája – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a megnyitón, Verőcén.

Rétvári Bence, aki egyúttal a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a Dunakanyar Praxisközösség nyitórendezvényén kifejtette: a praxisközösségekben részt vevő szakemberek nemcsak a betegekkel foglalkoznak, hanem betegségmegelőzéssel, életmód-tanácsadással, szűrésekkel. Általában nagyobb közösségekben alakul ki ez az ellátási forma, amelyhez hét háziorvos összefogása kell – tette hozzá.

Dr. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma, a térség országgyűlési képviselője – Fotó: Aradi Szilveszter

Az államtitkár megjegyezte, hogy a betegek elvárásai mások, mint 30-40 évvel ezelőtt, ezért a betegellátást is máshogyan kell megszervezni. Hozzáfűzte: a praxisközösségekhez fordulva a páciensek az alapellátásban jutnak hozzá azokhoz az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyeket eddig csak a szakellátásban kaptak meg.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a térségben olyan egészségház-fejlesztések voltak, amire már generációk óta nem volt példa; 32 településből 17-ben újul vagy újult meg az egészségház, és a megújulás nemcsak az épületekre, hanem az eszközökre is vonatkozik. Mindez hozzájárul a háziorvosok lehetőségeinek bővítéséhez, mert így bizonyos esetekben helyben kezelhetőek olyan betegségek, amelyek ellátásához eddig nagyobb városokba kellett utazni – mondta.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta, a kormányzatnak fontos a praxisközösségek kialakulása, ezért azok létrehozására pályázatokat is kiírtak, s nemcsak a konvergenciarégiókban, de Pest megyében is.

Rétvári Bence elmondta: kormányzati sikerként értékelik, hogy az elmúlt hat évben egy évvel nőtt Magyarországon az egészségben eltöltött évek száma.

Közölte, már 51 praxisközösség működik Magyarországon, amire a kormány 12,3 milliárd forintos támogatást adott eddig, amiből a Dunakanyar térsége csaknem 150 millió forintot kapott. A továbbiakban szintén pályázati formában 5,8 milliárd forintos fejlesztés indul majd el – fűzte hozzá Rétvári Bence.

A hagyományos értelemben vett háziorvoslás megújulásra szorul. A háziorvosi társadalom egyre inkább elöregszik, a felnőtt és vegyes praxisokban a nyugdíjas korú háziorvosok aránya 40, a gyermekorvosi praxisokban pedig már 48 százalék. Ráadásul egy felmérés szerint a megkérdezett háziorvosok 28 százaléka öt éven belül nyugdíjba szeretne menni – ismertette az adatokat Dr. Cserni István, a praxisközösség szakmai vezetője. Hozzátette: a szakma presztízse is csökken, egyre kevesebben akarnak háziorvosként dolgozni, mindez együttesen azt eredményezi, hogy egyre több a megüresedő háziorvosi praxis.

Dr. Cserni István, a Dunakanyar Praxisközösség szakmai vezetője – Fotó: Aradi Szilveszter
Gelle Katalin védőnő és Neubauer Rudolf polgármester kismarosról – Fotó: Aradi Szilveszter

Új struktúrán kell tehát gondolkodni és új technológiákat szükséges alkalmazni a háziorvosi körzetekben. Ennek egyik formája lehet a praxisközösség – fogalmazott Verőce háziorvosa. Az újszerűnek tűnő fogalom a gyakorlatban azt jelenti, hogy a praxisközösséghez csatlakozó háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve egyéb alapellátási praxisok összefognak, és együtt próbálnak meg egy adott kistérségben új, egészségtudatos gondolkodásmódot bevezetni.

2017-ben írták ki az első praxisközösségi pályázatokat, a dunakanyari pedig most kezdi meg a munkáját azzal a céllal, hogy az érintett községekben lakók egészségesebb életmód szerint éljenek. A krónikus betegségek jelentős része ugyanis a helytelen életmódból fakad. Az elhízás, a kevés mozgás, a stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egyéb káros szenvedélyek számos betegség kialakulását segítik, szerepük döntő a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az érszűkület, az infarktus, illetve a különböző daganatos megbetegedések megjelenésében. Az egészségesebb életmód nem csupán a krónikus betegségek és a szövődmények számát csökkentheti, hanem egyúttal az egészségben eltöltött évekét emelheti is. Ez a cél – hangsúlyozta Cserni István.

A tervek szerint a praxisközösség egészségügyi állapotfelmérést szervez majd a lakosság körében, amit prevenciós rendelés, tanácsadás követ – megelőzendő a későbbi betegségeket, szövődményeket. Az egyéni tanácsadások mellett várhatóan csoportfoglalkozások is lesznek, például cukorbetegklub, testsúlykontroll csoport, baba-mama klub. Iskolai programokat, újraélesztő tanfolyamokat, dohányzásról leszoktatást segítő foglalkozásokat is terveznek.

A program 2020 szeptemberéig tart, a fogadtatás és az eredmények kiértékelése után születik döntés az esetleges folytatásról. Cserni István megjegyezte, reméli, új fejezet kezdődik a háziorvoslásban azzal, hogy az eddig egymás mellett, de elszigetelten dolgozó orvosok közösen munkálkodnak majd a kistérségben lakók egészségéért. További részletek a www.dunakanyarpraxiskozosseg.hu oldalon olvashatók.

Forrás: MTI, Verőcei Tükör