Mire jó a lábas lába? Ettetek-e fagyit a nagymamák nagymamái? És ha igen, akkor vajon ismerték-e a hupikék törpikék ízű fagyit? Erre és még hasonló kérdésekre válaszolhattak a gyerekek az idei nyári szünetben, a kismarosi Falumúzeumban a kifejezetten nekik szóló foglalkozásokon.
Kitalálhatták, hogy Kismaros 1000 vagy inkább 300 éves település-e? Hova jártak régen óvodába és iskolába, és mi volt a mai ovi és iskola helyén mondjuk 100 évvel ezelőtt. Erdő? Mező? Patak? Vagy mindhárom egyszerre?
Milyen eszközöket használtak a háztartásban, amikor még nem volt áram, egyáltalán honnan volt étel az asztalon, ha nem volt élelmiszerüzlet? Mire volt jó a jégverem, mit raktak a zsírosbödönbe, és az ökrösszekér erősebb-e az autónál?
Kik azok a svábok, és kitől tanultak meg magyarul? Mit jelent a Die Küche, és mit loptak a lopóval?
A legizgalmasabb kérdés persze a mechanikus fagylalt gép volt a régi Pierer kocsmából, ahol csoki-vanília-citrom és puncs volt a választék, és a tűzzel működő pattogatott kukorica készítő tekerős szerkezet volt, a kicsiknek pedig természetesen a gólya, amiről kiderült, hogy tényleg ott van a múzeumban, csak már döglött.
Néder Sarolta,
a Kismarosi Falumúzeum Alapítvány elnöke
