A szó elszáll, az írás megmarad, tartották már a Rómaiak is. Tudjuk, érezzük, hogy Kismaros különleges adottságú település, hogy a Duna, a Börzsöny közelsége ajándék, kultúránk, hagyományaink, biztonságos, élhető lakóhelyünk, növekvő, gyermekekkel gyarapodó közösségünk felbecsülhetetlen érték. De ahhoz, hogy a címben szereplő kérdésre felelősségteljes választ adhassunk, számba kell vennünk pontosan, papírra vetve, mivel rendelkezünk, mekkora a mozgásterünk, és elengedhetetlen, hogy mindezt rendszerbe foglalva, összefüggéseiben lássuk. Ha ezekkel tisztában vagyunk, fel kell mérnünk a szükségleteinket, a lehetőségeinket, és fel kell ismernünk a problémáinkat, a gyengeségeinket is. A településfejlesztési koncepció megszületésének folyamatában most itt tartunk, világosan látjuk az adottságainkat, meg tudjuk nevezni egyértelműen a problémáinkat.
A most vasárnap tartott fórumon Paksi Szilvia (a Verecke 88 kft. képviseletében) beszámolt az eddig elvégzett térinformatikai és statisztikai elemzés eredményeiről, megállapításairól. Felvázolta a legfontosabb problémaköröket, amelyek megoldására válaszokat kell keresni, mint például a Duna-part adottságainak hatékonyabb kihasználása, az árvízi védekezés hosszútávú, szakszerű megoldása, a településen belüli közlekedési kapcsolatok javítása, a temető bővítése, a közigazgatási terület célszerűtlenségeinek rendezése a szomszéd településekkel együttműködve, Börzsönyliget, az Öregszőlő, vagy a Jánoshegy jövőjének kérdése. Számtalan feladat és probléma, de legalább ugyanennyi lehetőség áll előttünk. Ha a település egészében, rendszerben, hosszabb időtávra előretekintve tudunk gondolkodni és tervezni, akkor az ötletszerű beruházásoktól eljuthatunk a hosszútávú koncepcióba illeszkedő fejlesztésekig. Céltalan sodródás helyett határozott úti cél.
(A településfejlesztéshez elvégzett eddigi összes vizsgálat eredménye hamarosan elérhető lesz Kismaros Önkormányzata és a Kismarosi Kikiáltó oldalán.)
