Kinek adják, mi a neve, honnan van, ki engedélyezte, kinek nem jó, mikor hat, milyen betegséggel nem működik együtt, hol oltják, ki adja be?

Négy magyar orvos, köztük a verőcei háziorvos, dr. Cserni István összeszedte és publikálta a hazánkban eddig elérhető oltások jellemzőit, a tegnapig (02.24. szerda) elérhető információk alapján.

Itt olvasható egyben pdf-ben: Vakcina Tájékoztató Kisokos – 2021 02 24 

Itt pedig oldalanként, képes formátumban. A kép kattintásra nagyobb lesz.

A táblázatban benne vannak a leggyakoribb kérdések is, ezeket itt külön is kiírtuk.

Allergiás vagyok kaphatok-e oltást?
Az igen súlyos allergiás (anafilaxiás) reakcióval nem járó allergia, olyan anyagokra, amit az oltás nem tartalmaz, nem kizáró ok. Tehát ha például tojásra, vagy
penicillinre vagy allergiás, de sosem volt anafilaxiás reakciód, kaphatsz oltást.
Tehát az oltások alkalmazásának egyetlen biztos ellenjavalata van, ez pedig a védőoltás alkotórészeire vonatkozó súlyos allergiás (anafilaxiás) reakció.
Amennyiben az illetőnek súlyos, anafilaxiás reakciót okozó korábbi más eredetű (pl. étel, gyógyszer) allergiája ismert, úgy az oltás előtt arról az orvosát
ismertetni kell, és minden beavatkozás a várható előnyők és kockázatok mérlegelésével kell, hogy történjen.
Amennyiben az első oltás során az oltóanyaggal vagy valamely összetevőjével szemben súlyos allergia lép fel, a második vakcina nem adható be.
ix

Megkaphatom az oltást, ha beteg vagyok?
Ha akut lázas betegsége, gyulladással járó fertőzése van vagy esetleg koronavírusos lehet, az oltás beadása csak a tünetek lezajlása után engedélyezett,
különösen a saját és az oltóponton felkeresők és ott dolgozók védelmében.

Hogyan kell menni oltásra?
Bizakodóan és pozitív gondolatokkal. Előtte nyugodtan ehet, ihat, sőt egyen és igyon is, (ha cukorbeteg különösen figyeljen oda napi rutinja betartására).
Mindenképpen ajánlott, hogy legyen tiszta, előtte zuhanyozzon le, és vegyen egy olyan ruhát, amiben a felkarját könnyen szabaddá tudja tenni, (pl. rövid
ujjú póló, pántos felső).
Sok adminisztrációs munka után egy apró tűszúrást fog kapni a felkarodba.
Ne felejtse el megköszöni az ott dolgozóknak, hogy veled törődnek és Téged is beoltanak.

Ha átestem a COVID-on mikor mehetek oltásra?
A fertőzés során keletkezett antitestek legalább 3 hónapos védettséget adnak. Szóval a fertőzéstől számított 3 hónapig nem kell. Vannak olyan
megközelítések, amelyek 3 -, és vannak olyanok, amelyek 6 hónapot adnak a természetes védettségnek. Ha hívjákk és a 3 hónap eltelik, akkor nem lesz baja
belőle, ha megkapja az oltást.
Az oltás magasabb szintű védettséget ad, mint a természetes fertőzés utáni immunválasz.

Előjegyzetem magam oltásra a Nemzetközi Oltóközpontnál, jól tettem-e?
A Nemzetközi Oltóközpont és egyéb magán vállalkozások egyelőre nem rendelkeznek oltással, és várhatóan egy hamar nem is fognak.
A www.vakcinainfo.gov.hu oldalon kell minden magyar állampolgárnak regisztrálnia magát. Itt regisztráljon, mivel csak hivatalos oltóponton tudják beoltani!

Kínáltak nekem oltást interneten, ismerősök. – Onnan is beszerezhetem, megelőzve a sort?
NEM, ne dőljön be semminemű „kamionról leesett”, „barátom tud szerezni”, „Nálunk regisztráljon, csak most és csak X ezer Ft!” kamunak. A COVID oltás
csak államilag kontrollált, szigorú zárt láncú disztribúción keresztül történik.

Hogyan történik az oltásra jogosultak kiválasztása?
A háziorvosok az oltásra regisztráltakról minden hét második felében kapnak egy listát, amely az adott vakcina típusra vonatkozik, és a potenciális beoltható
kb. 200 betegét tartalmazza.
A háziorvos megkapja, hogy ebből, az életkor alapján csökkenő sorba rendezett listából, várhatóan hány főt olthat be saját maga (mennyi oltóanyagot kap),
és hány főt kell, hogy elküldjön egy oltóközpontba.
A háziorvos – ismerve a saját körzetébe tartozó regisztrált pácienseinek betegségét – igyekszik elérni a betegeket, és megbeszélni velük, hogy hol, hogyan és
mikor kaphatják meg az oltást.

Jelenleg több listát kap az orvos, pl.
– Pfizer listát az igazán idősekről (akiket oltóközpontba kell küldeni) (+ a szállításukat is neki kell megszerveznie)
– AstraZeneca listát a 18-60 év közötti betegeiről, elvileg bárminemű krónikus betegséggel, behívni és saját maga által beoltani;
– illetve egészséges és/vagy egyensúlyban tartott krónikus beteg regisztrált lakosáról, aki számára a Sinopharm vakcinát tudja felajánlani szintén saját
rendelőjében vagy oltóközpontban való beadásra.

Mely krónikus betegségek élveznek előnyt az oltás szempontjából?
Magyarországon ez nincs egyenlőre kellően definiálva, és a háziorvosok se kaptak egyértelmű szakmai útmutatást ez ügyben. Ez sok esetben egyéni
állapotfüggő, orvos-szakmai mérlegelést is kívánó kérdés. Más országokban az orvosok munkáját, és a lakosság tájékoztatását ez ügyben hozzáférhető
betegség meghatározások segítik. Ausztriában, ill. Németországban, vagy az Egyesült Királyságban az alábbi csoportosítás szerint:

Egyesült Királyságban a legmagasabb prioritást élvezők:
A brit Immunizációs és Vakcinációs Szakmai Bizottság (JCVI) ajánlása alapján az alábbi betegség-csoportba tartozók rizikója a 70-74 közötti egészségeseknek
felel meg.
• Szerv-átültetett betegek
• Bizonyos rákos megbetegedésekkel együtt élők:
o aktív kemoterápiás kezelésben részesülők
o sugárterápiában részesülő tüdőrákos betegek
o hematológiai daganatos betegek, (pl. leukémia, limfóma, mielóma), a kezelés bármely szakaszában
o immunterápiában részesülők egyéb daganat ellenes antitest-kezelésben részesülők
o más célzott daganat ellenes kezelésben részesülők, amelyek befolyásolhatják az immunrendszert, (pl. protein kináz inhibitorok vagy PARP
inhibitorok)
o 6 hónapon belüli csontvelő- vagy őssejt-transzplantáción átesettek, illetve olyan betegek, akik még mindig immunszuppresszív
gyógyszereket szednek

• Súlyos légzési betegségben szenvedők, beleértve az összes cisztás fibrózist, súlyos asztmát és súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD)
• Ritka betegségben szenvedők, amelyek jelentősen növelik a fertőzések kockázatát (például súlyos kombinált immunhiányos állapot (SCID),
homozigóta sarlósejtes betegség)
• olyan emberek, akik immunszuppressziós terápiában részesülnek, és ez elegendő a fertőzés kockázatának jelentős növeléséhez

• Lép problémákkal élők, például splenectomia (lép eltávolítása esetén)
• Down-syndromával élő felnőttek
• dializált vagy krónikus vesebetegségben szenvedő felnőttek (5. stádium)
• olyan terhes hölgyek, akik szerzett vagy veleszületett jelentős szívbetegséggel élnek (?)
• olyan betegek, akiket kezelőorvosuk a megfelelő szakmai irányelvek alapján szintén klinikailag rendkívül sebezhetőnek minősített a klinikai megítélés
és az igényeik értékelése alapján.
Figyelem: kivétel gyerekek, és terhesek!
Növekedett kockázattal élő 16 évnél idősebb a 65 éves és annál idősebbek oltása után kapják meg az oltást a brit Immunizációs és Vakcinációs Szakmai
Bizottság (JCVI) ajánlása alapján.
2. szint, priorítást élvező, növekedett kockázatot jelentő betegségekkel együtt élők:

• krónikus légúti betegséggel élők, pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), cisztás fibrózis és súlyos asztma
• krónikus szívbetegség (és érrendszeri betegségek)
• krónikus vesebetegség
• krónikus májbetegség
• krónikus neurológiai betegség, beleértve az epilepsziát
• Down szindróma
• súlyos és mély tanulási zavarral élők
• cukorbetegség
• kóros elhízás
• súlyos mentális betegség

 

LP