Home Rólunk szól Rendőrségi ügy lett egy börzsönyligeti kutyatámadásból

Rendőrségi ügy lett egy börzsönyligeti kutyatámadásból

Rendőrségi ügy lett egy börzsönyligeti kutyatámadásból
veszélyes kutya

Már a rendőrségen van a legutóbbi börzsönyligeti kutyatámadás ügye – mondta el a Kikiáltónak Kismaros jegyzője. Két héttel ezelőtt egy fiatal kiránduló párnak ment neki egy udvarból kirontó kutya a Csalogány utcában. Az állat kijött a területről és rárontott a túrázókra. A párnak egy arra járó börzsönyligeti segített, akinek a segítségével aztán a polgármesterrel is beszéltek, majd később írásban is bejelentést tettek a hivatalnál. Aki pedig az illetékes szervhez továbbította az esetet: a rendőrséghez. Az önkormányzat hivatalos tájékoztatójához érdemes a cikk végére görgetni, ha pedig a jogi szöveg magyar nyelvű fordítása és a lényege érdekli, akkor elég tovább olvasni. 

Eddig négy bejelentés érkezett a jegyzőhöz

Timer-Bárkányi Beáta jegyző azt mondta, hogy amióta ő a jegyző, azóta négy esetben jeleztek Kismarosról szabálysértést a kutyatartással kapcsolatban. Ezek közül kettő valószínűleg ugyanahhoz a kutyatartóhoz tartozik, egy esetben ismeretlen a kutya gazdája, egy pedig konkrét tulajdonos és ingatlan megjelölésével érkezett ügy. Mind a négy esetben a rendőrségen landolt a bejelentés, szabálysértési ügyként. Tavaly március óta ugyanis

változott a “hatáskör címzettje”.

Tavaly márciustól a jegyző helyett a rendőrség jár el ezekben az ügyekben, vagyis a jegyző is a rendőrség felé továbbítja a hozzá érkező panaszokat. Az ügyek általában szabálysértésként végzik, de arra vonatkozóan nincs statisztika, hogy a kutyatartás miatt indított szabálysértési ügyek mekkora hányada zárul kiszabott büntetéssel 

Akkor most kinek szóljak, ha kóbor kutyát látok?

Nyilván első dolga az embernek egy poszt a vonatkozó facebook csoport(ok)ba, ez nem kérdés. Ez széles közönség előtt igazolja, hogy empatikusak vagyunk az ebet kétségbeesetten kereső gazdával és az emiatt bosszankodó közösséggel egyszerre. A kutyás posztnál pedig már csak a cicáson van több aktivitás. Viszont kétséges a hatékonysága, ha a megoldást keressük. Ezzel az iróniától csöpögő bekezdésnek vége is. 

Tegyük fel kész a poszt, felnézünk a mobilból és még mindig ott a kutya. Ideális esetben ilyenkor eszünkbe jut, hogy a gazda nélküli állat a törvény szerint nem különbözik a gazda nélküli pénztárcától: tehát aki megtalálja, annak kötelessége mielőbb visszajuttatni a tulajdonosához. A tulajdonos kiléte bele van kódolva az állatba helyezett azonosítóba, a csipbe, tehát irány az állatorvos, vagy valaki aki képes “lecsippelni” és kiderül kié. Máris vihetjük vissza. Ebben az ideális esetben a kutya szelíd, az állatorvos közel van, nekünk pedig épp van időnk jogszerűen cselekedni. A költségeinket a gazda köteles megtéríteni. 

Nem ideális eset az, ha a facebook poszton kívül nincs időnk erre, nem tudjuk hol az állatorvos, a kutyában nincs csip, vagy ha az állat ránézésre is aljas, esetleg még vicsorít is. 

Ez esetben jó ha tud róla az önkormányzat, hiszen 

az önkormányzat feladata az ilyen állatok befogásában közreműködni. 

Azért nem az önkormányzat feladata maga a befogás, mert a törvényalkotó úgy gondolta, hogy az önkormányzatoknál nem kell hogy legyen erre kiképzett ember, ezért a települések szerződnek egy erre szakosodott céggel. Kismaros szerződéses partnere a gazdátlanul kóborló állatok ügyében a váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány. Bárkinek szólunk is az önkormányzattól (például a közterület-felügyelőnek), ő is a Zöld Menedéket fogja hívni. Ők veszélyesnek látszó vagy veszélyes állatot is képesek befogni, bevinni és megfelelő helyen az ellátásáról is gondoskodni. Az alapítvány azonban nem fogad állampolgári bejelentést, csak a szerződött partneren keresztül intézkedik a kóborló állatok ügyében. 

És mi van a felelőtlen kutyatartóval? 

Ha a kutya – ahogy a cikket indító, Csalogány utcai esetben – a trehány gazda hibája miatt jön ki és okoz problémát, akkor egyből a rendőrségnek is lehet szólni. A kutyatartó szabálysértést követ el, ha 

– nem zárja el rendesen az állatot

– nem pórázon sétáltatja belterületen

– de még akkor is, ha nem megfelelő személy viszi sétálni a kutyát.

Ez mind szabálysértés, az elkövetők pedig szabálysértők. Elvben ugyanaz történik velük, mint a gyorshajtókkal vagy az enyhén ittas vezetőkkel vagy bárkivel, aki megsérti a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait. 

Ideális esetben. 

Minden egyéb tudnivalót szépen összeszed a Nébih szépen formázott, iróniától mentes kiadványa, amit ide kattintva érdemes elolvasni

Ez pedig itt Kismaros Község Önkormányzata jegyzőjének hivatalos tájékoztatása:

 

T  Á  J  É  K  O  Z  T  A  T  Á  S

Tisztelt Lakosság!

Az alábbiakban az ebek tartásával kapcsolatosan előforduló problémák megoldásához adunk néhány felvilágosító információt:

  • Veszélyeztetés kutyával – szabálysértés 2012. évi II. törvény alapján

Eljárás lefolytatására jogosult: 2020. március 01. napjától Rendőrség (Szabstv. 45.§)

A szabálysértés védett jogi tárgya a közterületek és nyilvános helyek rendje, az ebtartás rendészeti előírásainak betartása. Az ebtartásra vonatkozó magatartási szabályokat részben az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.), részben a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kátrend.) tartalmazza. Mindkét jogszabály előírja, hogy az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, és arról, hogy az ne veszélyeztethesse más állat, illetve az ember biztonságát. A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A szabálysértés miatti szabálysértési eljárás 2020. március 1-től a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Mikor valósul meg?

  1. A kutya felügyelet nélküli közterületre engedése, illetve kóborolni hagyása település belterületén 
  2. A kutya póráz nélküli elengedése vagy kóborolni hagyása természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen a Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik

Póráz nélkül csak a vadászkutyát és a föld alatti gombakereső, azaz triflakereső kutyát szabad elengedni, de csak vadászterületen. 

  1. A kutya szájkosár és póráz nélküli szállítása tömegközlekedési eszközön a Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik. 

Közforgalmú közlekedési eszközön kutya csak pórázzal és szájkosárral szállítható, esetleg speciális ketrecben. Ez alól a törvény egy kivételt ismer: a segítő kutyának minősülő ebet. A póráz és a szájkosár tehát együttes feltétel, még a kistestű, veszélytelen ebekre nézve is. Ezek bármelyikének hiányában tilos tömegközlekedési eszközre felszállni, azon kizárólag a segítő kutya szállítható szájkosár vagy póráz nélkül.

  1. A kutya beengedése, illetve bevitele élelmiszerboltba, közfürdő területére vagy játszótérre a Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés d) pontjába ütközik. 

E törvényhely értelmében kutyát – a segítő kutya kivételével – még pórázon sem szabad bevinni nyílt árusítású élelmiszerüzletbe, közfürdő területére és játszótérre. De nemcsak hogy bevinni, beengedni is tilos. Az élelmiszert árusító helyek közül a vendéglátó üzlet (étterem, italbolt, presszó, panzió stb.) képez kivételt, ahová az üzemeltető döntése szerint vihető be kutya (vagy nem). A felelősség kettős. A tényállást nemcsak a kutya szándékos bevitele meríti ki, hanem annak a személynek a mulasztása is, aki az állatot beengedte, holott joga és feladata lett volna a kutya behozatalát megakadályozni. Az elkövetési magatartás abban áll, hogy a rendelkezni jogosult személy (például üzletvezető) nem zavarja el a kutyát, illetve nem szólítja fel annak gazdáját a kutya eltávolítására.

  1. Veszélyes eb nem zárt helyen való tartása, illetve az erre utaló figyelmeztetés elmulasztása a Szabs. tv. 193. § (2) bekezdésébe ütközik. 

A potenciálisan veszélyes és nagytestű eb tartása esetén kötelező a lakás, ház, udvar, telep bejáratán a veszélyes ebre utaló figyelmeztető táblát elhelyezni.

Az elkövetés eszköze a kutya, úgy általában. A Szabs. tv. nem tesz különbséget veszélyes, nagytestű és kedvtelésből tartott kutyák között, mint ahogy aszerint sem differenciál, hogy a kutya harapós vagy nem harapós. 

A Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a települési belterület közterülete az elkövetési hely. Közterület a Szabs. tv. 29. § (2) bekezdése szerint a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is. Település külterületén a szabálysértés nem valósul meg.

A Szabs. tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja a természeti és védett természeti területet, valamint a vadászterületet jelöli meg. A Tvt. alapján természeti terület valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Természetközeli állapotban van az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi. A védett természeti terület a jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. A védett természeti terület lehet országos (például nemzeti park, tájvédelmi körzet, láp, szikes tó, barlang) és helyi jelentőségű, önkormányzati rendelettel természetvédelmi területté nyilvánított terület. A védett és fokozottan védett természeti területeket táblával jelzik. Vadászterületnek minősül -a Vadászati tv. értelmében hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és ahol a vad a szükséges táplálékot megtalálja, természetes szaporodási feltételei, valamint természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott. A vadászterület határait az illetékes megyei kormányhivatal határozatban jelöli ki.

Helyszíni bírság

A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrön kívül a közterület-felügyelő, valamint a természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr és a mezőőr helyszíni bírságot szabhat ki.

FONTOS!!!! Közterületfelügyelő csak a szabálysértés észlelése esetén jogosult a helyszíni bírság kiszabására.

  1. Büntetőjogi alakzat

A Btk. 164. §-ba ütköző testi sértés miatt kell eljárni, ha a szabálytalan ebtartás olyan eredménnyel jár, hogy az elengedett, kóborolni hagyott kutya megharap valakit, és az illetőnek – 8 napon belüli vagy 8 napon túl gyógyuló – sérülése keletkezik. A Btk. 359. §-ba ütköző veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése vétségét követi el az, aki veszélyes ebet engedély nélkül tart vagy a tartásra vonatkozó jogszabályban meghatározott biztonsági előírást megszegi. Az elhatárolás ismérve tehát a kutya fajtája, veszélyes minősége.

III. Állatvédelmi jellegű állattartási hatósági eljárások

  1. a) Állatvédelmi jellegű állattartási eljárás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) rendelkezéseinek, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseinek megsértése miatt a jegyző hatáskörében és illetékessége alapján állatvédelmi jellegű állattartási eljárást kérelemre, vagy hivatalból folytat le.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, lakcímét, a hatékony ügyintézés érdekében telefonszámát, az ellenérdekű fél nevét, lakcímét, lehetőleg telefonszámát, a jogszabálysértés rövid leírását és a jogszabálysértés idejét.

  1. b) Állatvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás

A jegyző azt, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatoknak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírsággal sújthatja.

Az eljárás kérelemre és hivatalból is indulhat. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, lakcímét, a hatékony ügyintézés érdekében telefonszámát, az ellenérdekű fél nevét, lakcímét, lehetőleg telefonszámát, a jogszabálysértés rövid leírását és a jogszabálysértés idejét.

Az állatvédelmi bírság kiszabására a jegyzőnek a magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított 5 éven túl nem szabható ki bírság. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

A jegyző illetékességi területe: Kismaros, Szokolya, Kóspallag

Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:

Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet
Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

 

Lakatos Péter

(Kiemelt kép: Simon Gatdula képe a Pixabay-en)