Település fejlesztési koncepció

Kismaros Község Településfejlesztési Koncepciójának készítése jelenleg zajlik. A Koncepció megalapozó vizsgálata során részletes térinformatikai, illetve statisztikai adatelemzésre került sor. A térinformatikai vizsgálat során 48 db 1:15.000 léptékű térképmelléklet készült el Kismaros Község területére. Jelen kivonathoz az épített környezet vizsgálatával, természetvédelmi területek érintettségével, tájképi kilátás elemzésével, illetve az árvízvédelemmel kapcsolatos vizsgálati térképlapokat csatoltuk. E mellékletekkel szemléltetjük, hogy milyen típusú vizsgálatok készülnek a Koncepció tartalmi megalapozásához, alátámasztásához.

Az építmények funkció szerinti vizsgálatát az egyes épülettípusok térbeli sűrűsödése alapján vizsgáltuk. A vizsgálathoz a földhivatali alaptérkép adatait használtuk fel. Az egyes épülettípusok sűrűsödésének vizsgálata során azt elemeztük, hogy a lakóépületek, üdülőépületek, illetve gazdasági épületek a település mely részein helyezkednek el legnagyobb számban. A vizsgálat eredményeképpen kirajzolhatóak a különböző funkciójú településrészek, illetve az egyes településrészek legsűrűbben beépült részei. Kismaros területén a földhivatali alaptérkép szerint 631 db lakóépület található, mely a teljes épületállomány 19,0%-a. A lakóépületek legnagyobb számban és sűrűségben a történelmi településközpontban (Kossuth Lajos utca mentén), illetve attól északra, Új falu területén találhatóak, alacsonyabb sűrűségben pedig a Szuttai dűlő területén és Börzsönyliget keleti, lakóterület részén. A lakóépületek térbeli sűrűsödése a 26. számú térképmellékleten tekinthető meg.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint Kismaros Község területének jelentős része magas fokú természetvédelmi oltalom alatt áll. Kismaros Község teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik. A zártkerttől északra lévő erdők nemzetközi jelentőségű Natura 2000, illetve országos jelentőségű természetvédelmi területek (Duna-Ipoly Nemzeti Park), továbbá magterület övezetébe tartoznak. További Natura 2000 természetvédelmi terület a Duna partján lévő ártéri ligeterdő, valamint Szigetrét területe. Börzsönyliget területén számos „Ex-lege” védett forrás található, a terület értékes felszín alatti vízkészlettel érintett. A természetvédelmi területeket a 19. számú térképmellékleten ábrázoltuk.

Az ASTER digitális terepmodell térinformatikai felszínelemzésével tájképi rálátás vizsgálatokat készítettünk el. A vizsgálat megmutatja, hogy adott nézőpontokból mely irányokban adódik kilátás, illetve, hogy mely irányok felé adódik a tájkép kitakarása, elfedése. A vizsgálat eredményei a jövőbeli, esetleges kilátó elhelyezés döntés előkészítésénél hasznos segítséget nyújthatnak. (A vizsgálat kizárólag a terepfelszín adottságait veszi figyelembe, így a növényzet, vagy más tereptárgyak okozta takarás, elfedés megállapítása helyszíni szemlével pontosítható.) A vizsgálatokat több nézőpontból is elvégeztük. Jelen kivonathoz a Nagykőszikla csúcsról készített tájképi rálátás vizsgálat eredményeit csatoltuk, mely a 15. számú térképmellékleten tekinthető meg. A Nagykőszikla csúcs a zártkerttől északra található, külterületi fekvésű. Erdő borítottságú, többszörös nemzetközi, illetve hazai természetvédelmi terület érinti. A Kilátó utcán személygépjárművel, majd az erdőterületen keresztül gyalogosan közelíthető meg. A csúcsról kiválóan látszik a Dunakanyar és a Visegrádi-hegység csúcsai, de messzire ellátni keleti és nyugati irányba is. A Börzsöny csúcsai csak Kóspallag irányába láthatóak, észak felé a kilátás takart.

A Kismaros Község közigazgatási területét érintő árvízvédelem témakörét több adatforrás vizsgálatával végeztük el. A vizsgálathoz az alábbi adatokat használtuk fel:

– Nagyvízi meder elméleti határa – Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

– Nagyvízi meder övezete – Országos Területrendezési Terv Nagyvízi meder övezeti tervlapja alapján

– Mértékadó árvízszint – 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet (a folyók mértékadó árvízszintjeiről) hatályos adatai alapján. A rendelet az 1690,000 [fkm] folyószelvénynél, mely Kismaroshoz a legközelebb esik, 107,2 m Bf magasságú mértékadó árvízszintet állapít meg. A 107 m Bf magasságot Magyarország 1:10 000 léptékű topográfiai térképének 107-es szintvonala alapján határoztuk meg. Az adatokat a 45. számú térképmellékleten ábrázoltuk.

Az egyes forrásokból származó adatokat összevetettük, és megállapítottuk, hogy a különböző forrásokból származó adatok között tapasztalhatóak bizonyos eltérések, de az egyértelműen megállapítható mindegyik adatból, hogy a település árvízvédelme jelenleg nem biztosított. A települési árvízvédelem műszakilag, illetve táj-, és településképileg megfelelő színvonalú biztosítása kizárólag Verőce Község Önkormányzatával és a vízügyi államigazgatási szervekkel való szoros együttműködés keretei között valósulhat meg.

A Településfejlesztési Koncepció készítésének egyeztetési szakaszában a térinformatikai és statisztikai elemzés térképes, valamint grafikonokkal illusztrált szöveges anyaga is megtekinthető lesz, a 48 db vizsgálati térképlap nagyítható verziójával együtt. (A nagy felbontású térképek együttes mérete 1,6 GB, így jelen esetben csak néhány térképlap került bemutatásra.)

Paksi Szilvia

Mátrai Levente

Philipp Frigyes