Új rendelet szabályozza az égetést Kismaroson

Majdnem két órán át vitázott a képviselő-testület a nyílttéri égetésről. Mindenki egyértelműen a szigorítás mellett érvelt, de annak mértékéről már nehezebben jutottak dűlőre.

A sokakat zavaró szabadtéri égetésről szóló szabályozás végül megszületett, október 10-től hatályba is lépett, és bár nyers formájában talán kissé terjengős (mint afféle jogi szövegek lenni szoktak), egyértelműen fogalmaz.

Először is Kismaroson avart égetni tilos.

És nem csak az avar égetését tiltja a rendelet, hanem a fűkaszálékét is. Ezek ugyanis komposztálható növényi hulladékok, de ha nem tesszük a komposztba, akkor még mindig elvitethetjük a Zöld Híddal. Van tehát több megoldás is az eltüntetésére, hasznosítására, égetni azonban tilos.

Ami elégethető, az a növénytermesztéssel kapcsolatban keletkezett nyesedék vagy hulladék. Az ilyen növényi származékok udvari eltüzelésére meghatározott idő áll rendelkezésre.

Bár a környezetvédők úgy vélik, hogy a legtöbb településen cakkumpakk be kellene tiltani mindenféle nyílttéri égetést, a régi (rossz) hagyományokkal teljesen szembemenni nem lehet. Az emberek valamiért nehezen értik meg, hogy az általában nagy füsstel és bűzzel járó égetések nem csak a szomszédot idegesítik, hanem súlyosan környezetszennyezőek is. Főleg, hogy ilyenkor a halomba a tapasztalatok szerint bele-belekerül egy kis háztáji hulladék is. Műanyagok, rongyok, PET palackok – de égett már gumi is.

A tűz látszólag mindent megemészt, a valóság azonban az, hogy a tűzzel felszabaduló és a  levegőbe jutó, szemmel nem látható szennyezés alattomos munkát végez az emberi szervezetben. A tiltás éppen ezért indokolható, ahogy a rendelet betartásának szigorú ellenőrzése is.

A szabályozás megsértéséért egyébként akár ötvenezer forint helyszíni bírság vagy bizonyos esetekben kétmilliós közigazgatási bírság is kiszabható.

Azt gondolom, komposztálni kifizetődőbb.

Rendelet avar és növényi hulladék nyílttéri égetéséről