Szüleim házassága előtt, apám, Néder Ferenc 1918-ban jött haza a szibériai fogságból. A szülői házában már meghaltak a szülők és új menyecske – apám bátyjának felesége – uralta a helyet. Időszerű volt, hogy apám ebből a helyzetből kikerülve minél hamarabb családot alapítson. Az új menyecske a szülői házban – férje tudtával – kiosztotta az öccs járandóságát: 2 ló, 2 malac, fehérnemű és az ősi családi bölcső. Apám még e bölcsőben aludt, amikor 1889-ben megszületett, idén már 133 éve.
1919-ben apám Wiesner Margittal kötött házasságot. Szüleim a Wiesner-család házában megkapták a három szoba-konyha egyikét otthonnak. A bölcsőben testvéreim is aludtak, Karcsi (ő korán meghalt még kisbaba korában) Margit és Ferenc (dr. Nádor Ferenc katolikus pap, a Falumúzeum Alapítvány egyik alapítója – a szerkesztő megjegyzése). Az új ház építése és a lakás kicsiny helye miatt később a padláson őrizték nagy becsben a bölcsőt.
Az 1970-es években Wiedermann Juliska a jó Isten segítségével kezdte gyűjteni az egyházi és a német/sváb emlékeket. Először csak baráti, családi körökben gyűjtött szokásokat, régi használati tárgyakat. Így került szóba a BÖLCSŐ, mint ősi életsegítő eszköz. Ezért aztán rendbehozattuk és matracka is került bele.
Ám ekkor, 1970-ben született Wiedermann Erzsike és Varga Zoltán kisfia, Zolika. Hosszú idő után ő volt az első, aki birtokolta megint egy kis ideig. Utána Müller Gitti Adrienn nevű kislánya feküdhetett benne, s így csak később került vissza hozzánk.
1974-ben, első unokám Laufer Noémi születésekor a házunkat a fiatalok részére egy garzonnal bővítettük. Még nem volt készen, amikor lányom, Kiss Kinga és férje Laufer Károly megérkeztek a kórházból a csecsemővel még a nagyszülői házba. A hely szűke és a szükség miatt megint lehoztuk a padlásról a bölcsőt, felújítottuk és a gyermek ebben élte napjait.
Később már csak a hagyomány, érdekesség, öröm miatt feküdt benne harmadik unokám, Laufer Barbara, míg ki nem nőtte.
Ilyen csodálatos ennek a bölcsőnek a története. Hála Istennek, hogy van a Múzeum, termei bővültek és hosszú időre rendeződtek a viszonyok, így e kedves eszközt is sokan megnézhetik.
Kiss Máriuszné Néder Teréz
