Legutóbbi, az NEAK által kiküldött adataink alapján a praxisban az oltásban részesültek száma 1120 fő, a regisztrált várakozók 280 fő – írta ma Kismaros háziorvosa a Kikiáltónak.
Dr. Székely Zsuzsanna szerint a 18 év felettiek száma összesen kb 1800 fő, tehát a kismarosi felnőttek több mint hatvan százaléka lehet oltott. A doktornő arról is ír, hogy a regisztráltak száma folyamatosan nő, a héten kampányoltásra megjelentek számát még nem tudni.
A levélből az is kiderül, hogy a praxishoz tartozók és a településen élők száma közel sincs átfedésben, de a becsült számok nem állhatnak messze egymástól.
(A szerzőt tegnap délután oltották az első adag SinoPharmmal, az IKSZT udvarán elég sokan várakoztunk közösen, a járványügyi intézkedések megtartásával. Mellékhatást nem tapasztaltam.)
Az operatív törzs mai tájékoztatóján az oltási munkacsoport vezetője azt mondta, hogy aki most regisztrál vagy időpontot foglal, azt egy-két napon beoltják. Azok is kérhetik a vakcinát, akik három hónapon belül estek át a fertőzésen. A kínai SinoPharm vakcina mellett már az AstraZeneca oltóanyagára is foglalható online időpont azoknak, akik már regisztráltak az oltásra.
A Szent László Kórház főigazgatója egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az oltásnak akkor sincsen kockázata, hogyha tünetmentes, de aktív koronavírus-fertőzése van. A Dr. Toldy-Schedel Emillel készült interjú a tizedik perctől indul, benne szinte minden tudnivaló az oltásokkal kapcsolatban.
Mi is az az oltás? – vakcinatörténet, tehénnel
Védőoltásokat nagyon régóta használunk, az elsőt egy Edward Jenner nevű orvos adta be egy nyolcéves kisfiúnak himlő ellen 1796-ban. Azt látta ugyanis, hogy az akkoriban éppen tomboló feketehimlő járvány nem érinti azokat a fejőnőket és tehenészeket, akik már megfertőződtek az úgynevezett tehénhimlővel. Így a fiúnak nyolc napig adagolt egy tehén himlőhólyagjából kinyert váladékot úgy, hogy sebet ejtett a gyerek karján és beledörzsölte. A név is innen van, a vakcina ugyanis a borjazott tehén latin nevéből, a vaccából származik. Jenner az első vakcinálást próbaképpen hajtotta végre, egy tehenészlány tapasztalatai inspirálták. Az akkor brit orvostudomány jelmondata ugyanis az volt:
“Ne spekulálj, próbáld ki!”
A lényeg viszont, hogy a fiú később nem fertőződött meg a sokkal veszélyesebb feketehimlővel, így Jennernek igaza lett. Több gyereket, köztük a saját fiát is immunizálta ezzel a módszerrel, amihez teljes dokumentációt is szerkesztett. A Királyi Természettudományos Társaság azonban elzárkózott az eredmények közlésétől, mert megbízhatatlannak tartották az újszerű gondolatot, ráadásul a vírusokat a kor technológiájával nem tudták azonosítani, így magyarázat sem volt a jelenségre.
Ma már viszont van. Ismerjük a vírusokat, a működésüket és akár alkatrészeikre is bontja őket az orvostudomány.
Lakatos Péter
