A reális lehetőségeket vizsgáltuk – Bartha Ákos tervező az árvízvédelmi koncepcióról

2
662
Bartha Ákos a 2013-as árvízi védekezésen

A júniusban bemutatott árvízvédelmi koncepció kapcsán a szakmai anyag elkészítőjével, Bartha Ákos vízmérnökkel beszélgettünk. Az interjú alatt letölthető a teljes árvízvédelmi koncepciót bemutató anyag.

Arról, hogy miért szükséges tartós védművet építeni itt írtunk bővebben, a Neubauer Rudolf polgármesterrel készített interjút pedig ide kattintva olvashatják.

 

– Honnan kellett elindulni a tervezéskor és milyen szakmai szempontokat kellett figyelembe venni?

Azzal kell kezdeni, hogy a korábbi terveket a 2013-as árvíz, illetve az egy évvel később megjelent belügyminisztériumi rendelet felülírta. Sokkal magasabb mértékadó árvízszinttel kellett újratervezni a védekezést. Szempont volt, hogy lehetőség szerint földgátat kell alkalmazni, csak olyan helyen keressünk alternatív megoldást, ahol ennek feltételei nem teljesülnek. Nagyon fontos volt még, hogy a föld alatti védekezést is megoldjuk. Egy mobilgát esetében például tudni kell, hogy annak csak a harmada látszik felül, kétharmada a föld alatti állandó rendszerből áll. Egy két méterese mobilgát esetében négy méter mélyen kell kezdeni az építkezést.

Vízügyi szempontból fontos, hogy az áradó folyó vizének áramlását mennyire töri meg a gát, hogy ne alakuljon ki áramlási holttér. És persze erősen szabályozott kérdés, hogy mennyire szűkíthetjük be az áradó folyót a gáttal.

Megvizsgáltuk a tervezett nyomvonalakon a talaj szerkezetét, mechanikáját, a bicikliutat is hordozó nyári gát anyagát és minden esetben figyelembe kellett vennünk a már beépített közműveket és meglévő árkokat is.

Bartha Ákos a 2013-as árvízi védekezésen

– Miért született három nyomvonal a leghosszabb szakaszra?

A Tanulmányterv feladata az volt, hogy feltárja a reálisan szóba jöhető műszaki lehetőségeket, ehhez változatokat kellett megvizsgálni. A 2-3-4 szakaszokon nem volt más jó lehetőség a nyomvonal kialakítására, az 1. szakaszon viszont a két fő lehetőség az, hogy vagy bevédjük a mezőgazdasági területet, vagy nem. Mindkét változat mellett és ellen is szólnak érvek. Kismaros feladata és felelőssége, hogy eldöntse, melyik az előnyösebb megoldás számára.

 

– Melyik helyszínen a legnehezebb a védekezés kiépítése és miért?

Kivitelezési szempontból a Duna utca és a Kárász utcai szakaszok a legkényesebbek. Viszonylag szűk helyen kell építkezni, és például a terepszint alatti szerkezet résfalazással vagy szádlemezek leverésével építhető. A telekhatáron húzódó védvonal építése során a magán ingatlanokon belül is egy sávban óhatatlanul sérülnek a meglévő kertek. Ezen a részen a közmű bekötések (víz, gáz, szennyvíz) is bonyolítják a kivitelezési munkákat.

 

– A mobilgát kevésbé zavarja a látképet, hiszen “békeidőben” visszabontható. De milyen érvek szólnak ezen kívül mellette vagy ellene?

A jó anyagból jól megépített földgát és a mobilgát között biztonsági szempontból nem lehet, és elvileg nincs is különbség. Védekezés során természetesen mindkettőre hozzáértő figyelő szolgálatot kell szervezni a jelenségek folyamatos észlelése érdekében. A legegyszerűbb és leginkább költség hatékony megoldás a földanyagú gát. Alapesetben a fenntartása egyszerű, évente kétszer kell kaszálni. Ezzel szemben a mobil berendezéseket raktárazni kell, megfelelően képzett brigádot kell felállítani, akik szakszerűen össze tudják szerelni. A mobilgát összeszerelésére kiképzett emberekkel célszerű időnként gyakorlatozni, hogy az esetleges problémákra, hiányosságokra ne éles helyzetben derüljön fény.

A mobilgát alternatívájaként vizsgáltuk a vasbeton árvízvédelmi falat. Ezt természetesen nem lehet mindenhol alkalmazni, mert azért a kertekből többnyire ki akarnak látni a lakók, az utcacsatlakozásokat, kapubejárókat átjárhatóvá kell tenni. Esztétikailag is megkérdőjelezhető a magas betonfalak látványa, ha egyáltalán látható helyen van. Viszont azokon a helyeken, ahol ezen szempontok alapján nem ütközik akadályba, ott feltétlenül javasoljuk az árvízvédelmi falakat, mert fajlagosan olcsóbb, mint a mobilgát és a fent felsorolt fenntartási, üzemeltetési feladatok sem jelentkeznek.

 

– A mostani koncepció alkalmas-e arra, hogy döntés és forrásszerzés után ez alapján elkészüljön a gát?

Alkalmas, hiszen a Tanulmányterv feltárja, hogy hol és milyen szerkezetű védművel oldható meg az árvízvédekezés. A tervben nem csak a nyomvonal megválasztásával foglalkoztunk, hanem azzal is, hogy az egyes szakaszokon milyen legyen a szerkezet. A tervezés következő lépése az lesz, hogy a koncepció alapján elkészüljön a vízjogi létesítési engedélyezési terv. Ha erre megszületik a vízjogi engedély, akkor elkészíthető a kiviteli terv, ami alapján lehet építkezni.

 

– Ha a polgármester felkérné, vállalná-e a teljes kiviteli terv elkészítését és a kivitelezést is?

A kiviteli terv előtt még szükség lesz a vízjogi engedélyes terv elkészítésére is. Ezeket tervezési feladatokat a Viziterv Consult Kft elvállalná, hiszen pontosan ez a fő profilja, az árvízvédelmi létesítmények tervezésében igen nagy tapasztalattal rendelkezik. Megjegyzendő azonban, hogy a jelenlegi jogi szabályozás értelmében 16 millió Ft-ig meghívásos, a felett pedig közbeszerzési pályázaton lehet elnyerni a tervezési munkát. 

A kivitelezést biztosan nem tudnánk elvállalni, mert a cég csak tervezéssel foglalkozik.

 

A koncepció teljes bemutató anyagát és a kapcsolódó tanulmányokat innen tölthetik le.

2 HOZZÁSZÓLÁS

Comments are closed.