Elég jól fogadták a Kikiáltó első live-ját, köszönjük! Ezt egy hangulatos duna-parti koncertről adtuk, ahol viszont megsérült egy idős ember. Mentőt kellett hívni hozzá és ami a segítség megérkezése utáni eseményeket illeti, az elég sok kérdést felvet. Emellett rendkívül rendkívülire sikerült a rendkívüli testületi ülés: az elmúlt öt évben biztosan nem volt ilyen Kismaroson. Viszont megszavazták, hogy mennyibe kerül majd az óvodai és iskolai étkeztetés 2020 második felében. Ez az eddigi legnagyobb terjedelmű, legpolitikaibb és linkektől leginkább terhelt Heti Szemle, a Kismarosi Kikiáltó közéleti összefoglalója.

Covid

9 – 9 – 21 – 21 – 19 – 9 – 8. A számok az elmúlt napok új fertőzöttjeit reprezentálják a koronavirus.gov.hu alapján, időben visszafelé, naponta, múlt keddig (legutóbbi Heti Szemle időpontja). Önmagában azonban ez a számsor semmit sem jelent. Beszédesebb az, hogy:

– az aktív fertőzöttek száma a hónap elejéig lendületesen növekedett, vagyis többen betegedtek meg az új koronavírustól, mint ahányan meggyógyultak, 

– a kórházban ápoltak száma kisebb ingadozásokkal állandósult

– Pest megyében növekszik az új betegek száma a legstabilabban. 

Mindez azt jelenti, hogy a vírus itt van velünk. Statisztikailag is érezhetően. Az oltás bizonytalan ideig készül és szinte biztosan súlyos mellékhatása lesz a legtöbbünkre. Ezen érdemes meditálni egy kicsit, az bizonyítottan egészséges. Egyébként pedig maszk és kézmosás. 

(Utóbbit, mármint a kézmosásos részt szerintem mindannyiunk anyukája számtalanszor elmondta kicsi korunkban, szóval semmiképp se ostobaság és felnőtt fejjel visszatekintve akár egyfajta hagyományőrzésként is gondolhatunk rá. Hallgassanak az édesanyjuk szavára (is), minimum kézmosás ügyben!)

 

Váci fúvósok és a Go Live!

Egyetlen dal erejéig azok is bekapcsolódhattak élőben a kismarosi Duna-part vasárnapi fúvóskoncertjébe, akik nem voltak ott. Persze egy helyszíni közvetítés messze nem olyan, mint ott lenni és a mellkason is érezni a recsegő rezeket, de hátha kedvet csinál a következőhöz. A Kismarosi Kikiáltó első – ne szerénykedjünk, történelmi – live-ját itt lehet visszanézni:

Koncert a Dunaparton

Közzétette: Kismarosi Kikiáltó hivatalos oldala – 2020. augusztus 2., vasárnap

A Vác Civitas Szimfonikus Zenekar Rézfúvós Együttese összesen négyszer zenél ezen a nyáron Kismaroson, ez volt a második alkalom. Legközelebb nem a vízpart lesz a helyszín, hanem a Posta park, augusztus 22-én. 

 

Baleset a Duna-parton, kérdésekkel

Egy idős férfi szenvedett balesetet a vasárnap a Duna partján, a játszótérnél. A beton védműről esett a folyómederbe, a közelben lévők szerint már előtte megszédült. A fején sérült meg. Mentőt hívtak hozzá, akik egyrészt ellátták a helyszínen, másrészt a fejsérülés miatt bevitték további vizsgálatra. 

A mentősök nagyon gyorsan kiértek, azonban a Duna-partra nem tudtak lehajtani a Duna utca felől, hiszen a part és a játszótér gépkocsiforgalom elől elzárt terület. Többen úgy vélték, hogy a lezárás akadályozza a mentést, miközben mások szerint már a földúton, a bicikliút mellett parkoló számos autónak sem kellene ott állnia. 

Rendkívülinél is rendkívülibb képviselőtestületi ülés

Szerdán rendkívüli ülésre ült össze Kismaros község képviselő-testülete. A napirend alapján hat pontot vitattak meg a képviselők. A beszédes “Javaslat az SZMSZ 2. számú függelékének módosítására” című, aztán egy (testületileg egységesen fontosnak minősített) vis maior pályázat, a védőnői körzet (elvetett) módosításával kapcsolatos javaslat, két, a közétkeztetésre vonatkozó, valamint egy építésügyi feladatokkal foglalkozó módosító volt a téma. 

Utóbbi körül alakult ki polémia, vita, disputa, egyet-nem-értés, olyannyira, hogy két képviselő, Poldauf Gábor és Krebsz Botond hirtelen felállt a testületi ülésen a szavazáskor és távozott. Mindketten ezzel jelezték, hogy nem kívánnak szavazni az utolsó napirendi pontban. Mivel elhagyták a termet, így a testület határozatképtelenné vált (két képviselő eleve igazoltan távol volt – lásd még: nyár, szabadság), a testületi ülés utolsó, szavazásra bocsájtott pontjáról nem lehetett érvényes döntést hozni. Ilyen demonstratív megmozdulás az utóbbi bő öt évben nem fordult elő Kismaroson. Ez tehát hír, főleg uborkaszezonban az! 

Mielőtt azonban jogszabályi élveboncolásba kezdenénk, nézzük a meghozott döntéseket slágvortokban. 

A beszédes nevű, fentebb említett függelékmódosítást (első pont ) azért vette napirendre a bizottság, mert a Rézi nap (október 10.) lebonyolítására pályázati pénzt nyert az önkormányzat, amihez viszont számlát kell tudnia kiállítani egy bizonyos technikai kódszámon, de azon nem tud kiállítani az önkormányzat számlát, csak ha módosítják a Szervezeti és Működési Szabályzat kettes számú függelékét. Módosították, nem egyhangú döntéssel.

A vis maior pályázat útfelújítást takar. Jövőre, a Kánya utcában és a Szuttai-dűlőben. Több helyre is pályáztak, de a szerv, aki elbírálja, néhány helyszínt nem talált jogosnak. Heltai Gáspár fabuláinak lezárását idézve: Bizony, így vagyon ez. 

A kismarosi védőnő által ellátott körzetbe csatlakozott volna Kóspallag. A bizottság meghallgatta a Gelle Katalin védőnő által összeállított anyagot, ez alapján elutasította a település csatlakozási kérelmét. 

A kismarosi gyerekek étkeztetéséről is döntöttek: egy pályázó volt, a korábbi években is Kismarost ellátó cég. A testület döntése értelmében vele szerződnek. A következő napirendben elfogadták, hogy az étkezés egy napra az óvodában 595, az iskolában 625, az iskolai menza esetében pedig 415 forintba kerül szeptembertől.

Végül pedig a bizottság elvetett egy módosító javaslatot, ami aztán a testület előtt is elbukott, de a fent említett módon: határozatképtelenség miatt. 

Emiatt ez az eddigi leghosszabb Heti Szemle ez. 

A felállás 

Rendkívül röviden és pongyolán

Két képviselő a rendkívüli testületi ülés utolsó napirendi pontjának szavazásakor felállt és elhagyta a termet. Ezzeltúl kevesen maradtak a teremben, hogy érvényesen igennel vagy nemmel szavazzanak. Nem indokolták a távozásukat, de az álláspontjuk az ülés alatt az volt, hogy a polgármesternek ne lehessen egyéni döntési jogköre semmiféle olyan építéssel kapcsolatos kérdésben, amelyhez településrendezési szerződést kell kötni. 

Mivel nem értettem pontosan, megkérdeztem őket levélben, hogy végülis mi volt ez és miért így volt? Ahhoz azonban, hogy az – egyébként egybehangzó – válaszok logikailag (nem politikailag) értelmezhetőek legyenek, érdemes tudni, hogy mire is adtak választ a képviselők. 

 

A rendeletmódosítás

A rendeletmódosítás, ami miatt a korábban nem látott helyzet kialakult ezt a címet viseli:

Tárgy: Kismaros Község egyes építésügyi feladatainak ellátását biztosító intézkedésekről szóló 5/2019. (VII.22) önkormányzati rendelet módosításáról

Az elfogadásra tervezett szöveg pedig

“Kismaros Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

(1) A Rendelet 6.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint változik

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatás megítéléséről és mértékéről átruházott hatáskörben a

Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság dönt. Minden egyéb esetben, amikor a

döntés meghozatala pénzügyi támogatást nem igényel a polgármester saját hatáskörben dönt a mindenkori Főépítész javaslatának figyelembevételével. 

Tudják követni? Nem? Nem baj, ezzel küzdött még az is, akinek ezzel dolga volt. Maga Poldauf képviselő mondta a bizottsági ülésen, hogy nehézségekbe ütközött már a cím értelmezésekor is. Egyedül volna ezzel? Aligha. 

Egy átlagos állampolgárnak ugyanis ehhez a dologhoz vélhetően egész életében nem lesz semmilyen köze. 

 

A rendeletmódosítás emberi nyelven

Alapvetés: az önkormányzat helyben maga rendelkezhet bizonyos építési ügyekről. Olyanokról, amiket nem szabályoz magasabb rendű jogszabály. Főleg, ha “köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása” a téma (idézet a jogszabályból)

A módosítás a helyi rendelkezésre vonatkozott volna. Ebben az áll, hogy az önkormányzat köthet olyan szerződést egy építkezővel, ami alapján akár engedményeket is tehet azért, hogy valami felépüljön vagy ne – ideális esetben úgy, hogy az építtető is hozzáteszi a magáét. A helyi rendelet kifejezetten felsorol négy esetet, amikor szerződést kell kötni az önkormányzatnak az építtetővel: 

– ha a területet belterületbe tervezik vonni  (ugrik az értéke egy nagyságrendet)

– egy telekcsoport újraelosztását (eleve járási, vagy kormányhivatali ügy, de Kismaros közepén, a Vajketackeren például sokan építkeznének, amihez viszont kellene az  újraelosztás)

– út- és közműfejlesztés (a hegyen biztosan van olyan telek, amire elvileg lakóház is felhúzható volna, de rendesen meg kellene csinálni hozzá az utat)

– közterület-igénybevételi terv (valaki közterületen akar építkezni, tartós épületet tervezve)

Ezekben az esetekben tehát az önkormányzatnak településrendezési szerződést kell kötnie az építtetővel. 

 

A lényeg: 

Az eddigi rendelet szerint az ilyen szerződésekről a kérelmet a polgármesternek kell benyújtani és ha pénzbe kerül, akkor a Pénzügyi és településfejlesztési Bizottság dönt róla, hogy a településnek megéri-e. 

Ezt kívánta kiegészíteni a mostani előterjesztés azzal, hogyha viszont nem kerül pénzbe a településnek, akkor egyedül dönthessen a polgármester, ne kelljen várni az építtetőnek a következő bizottsági/testületi ülésig.

 

A szavazás

Ahhoz, hogy ez a javaslat átmenjen, legalább kétharmados többség kellett volna. Tehát a  héttagú testületből négy igen sem lett volna elég. A szavazáson viszont csak öten voltak (két képviselő szabadságon), ebből négy képviselőnek igennel kellett volna szavazni. 

Ez még a bizottságban sem jött össze, a később távozó két képviselő a bizottsági ülésen sem volt támogató, ezért volt furcsa a – számomra – teátrális távozás. Miért álltak fel a képviselők a szavazás helyett, mikor borítékolható volt, hogy nem szavazza meg a testület, hogy a polgármester önállóan döntést hozhasson?

Éppen így kérdeztem meg tőlük emailben még aznap este, külön-külön:

“Tisztelt képviselő úr, kedves (érintett)!

A testületi ülés végén egy meglepő akcióval tette határozatképtelenné a testületet. 

Miért ezt a módját választotta a demonstrációnak?

Miért nem szavazott egyszerűen nemmel, hiszen az előterjesztés elfogadásához minősített többség kellett volna, ami a bizottsági ülés alapján nem lett volna meg?”

A levélre mindkét képviselő válaszolt, ki gyorsabban, ki kevésbé, de a levelek tartalma majdnem azonos. Mindkét levelet változtatás nélkül olvashatják az érkezés sorrendjében.  

Poldauf Gábor képviselő levele:

“Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A részemre megküldött azon kérdései kapcsán, miszerint „Miért ezt a módját választotta a demonstrációnak? Miért nem szavazott egyszerűen nemmel, hiszen az előterjesztés elfogadásához minősített többség kellett volna, ami a bizottsági ülés alapján nem lett volna meg?”, az alábbiakról tájékoztatom.

A feltett kérdés már tartalmaz egy hamis választ, miszerint ez valamiféle demonstráció volt – ez azonban nem igaz, ez legfeljebb főszerkesztő úr egyéni álláspontja. A szavazáson azért nem vettem részt, mert az önkormányzati munka lényegi elveit sértette az előterjesztés módja és annak napirendre vétele. A polgármester ugyanis akkor terjesztette elő hatáskörének bővítésére irányuló igényét, amikor két képviselő eleve igazolt nyári távolléten volt. Az előterjesztést érdemi indokolás nélkül, és mindössze másfél nappal a testületi ülés előtt küldte ki. Az előterjesztés megnevezése nem állt összhangban a tartalmával, abból csak alapos átolvasás után lehetett rájönni, hogy itt a polgármester hatáskörének bővítéséről lenne szó. Annak ellenére, hogy a testületi munka döntéselőkészítését végző bizottság ezt az előterjesztést kifejezetten nem támogatta, a polgármester mégis napirendre vetette azt. Tekintettel arra, hogy itt olyan egyedi ügyek elbírálásáról van szó, amit a jogalkotó nem véletlenül vont testületi hatáskörbe, semmiképpen nem lehet azt a polgármester döntési körébe adni, mivel ez a modern jogi keretek között egyfajta feudális viszonyokat teremtett volna. Itt a mindennapi élet és a helyi boldogulás olyan kérdéseiről van szó, mint a belterületbe vonások, telekcsoport újraosztások, út- és közműfejlesztések, közterület-igénybevétele stb. Ha ezekről egy ember (a polgármester) döntene, az a kismarosi lakosokat kiszolgáltatottá tenné egy ember egyoldalú álláspontjának vagy szűk csoportérdekeknek. Példa volt már erre az elmúlt hónapokban is, lásd ún. az Burik-ügy.

Ilyen körülmények között más lehetőség nem volt ennek a döntésnek a megakadályozására.

Mi is történt részleteiben? Nos, július 29-én a pénzügyi-ügyrendi bizottság összeült és a bizottság tagjai ezt a napirendi pontot határozottan elutasították. Ennek ellenére, amikor megkezdődött a képviselő-testületi ülés, mégis maradt a szavazásra előterjesztett napirendi pontok között ez a kérdés. Amikor ezt szóvá tette dr. Krebsz Botond képviselő társam, akkor a polgármester a bizottsági elutasító álláspontot figyelmen kívül hagyva, változatlanul megszavaztatta a napirendi pontokat és azok közé így bekerült a hatáskör átadás kérdése. Itt megjegyzem, hogy van két képviselő, Moór Róbert és Aradi Szilveszter, akik gyakorlatilag minden testületi ülésen, minden kérdésben megszavazzák, amit a polgármester javasol – most is így tettek.  Mindezek után nem volt kérdéses, hogy Neubauer Rudolf polgármesternek szándékában áll változtatás nélkül megszavaztatni az általa beterjesztett hatáskör-átadási javaslatot. Számtalan példáját adta már a polgármester, hogy senkinek a véleménye nem érdekli, ha valamit egyénileg eldöntött, lásd iskolafejlesztés vitás kérdései. A bizottság álláspontjának teljes figyelmen kívül hagyása is ilyen magatartás, ami nem mellesleg szembe megy az önkormányzatiság alapvető elveivel, értékeivel. Ilyen körülmények között a minimálisan elvárható magatartás egy képviselőtől, hogy ebben a szavazásban nem vesz részt. Érvényes szavazatot, például egy „nem” szavazatot jogszerű eljárásban lehet tenni, itt azonban a jogszerűtlenség és a tisztességtelen eljárás ellen kellett fellépni és a bizottsági döntést érvényre juttatni. 

A választ a szerkesztési feladatok megkönnyítése céljából küldöm word-ben, ugyanakkor kérem, hogy válaszomat változtatás nélkül, teljességében szíveskedjen közölni a Kismarosi Kikiáltó papíralapú és elektronikus megjelenési felületein.

Tisztelettel: Poldauf Gábor önkormányzati képviselő”

Krebsz Botond képviselő levele:

“Tisztelt főszerkesztő úr, kedves Péter!

Először is mindenkitől elnézést szeretnék kérni akit esetleg rosszul érintett a “hirtelen távozás”, ugyanakkor az alábbi okok miatt döntöttem az említett megoldás mellett:

– Polgármester úrnak többször is jeleztem (például az előző maratoni testületi ülésen), hogy a polgármesteri hatáskörbe adott feladatok jelenlegi állását nem tartom elfogadhatónak. Ebben a tekintetben Polgármester úr az álláspontomat többször is megismerhette, továbbá azt is egyértelművé tette számára a Képviselő Testület, hogy ebben a kérdésben változtatásokat szeretne eszközölni. Ezt követően került sor ismételten egy olyan előterjesztés benyújtására (ráadásul egy olyan rendkívüli testületi ülésen, ahol előre tudott volt két képviselő hiányzása is), amiben a testület újabb hatáskört adott volna a polgármester kezébe. Ennél fogva az előterjesztést nem tartottam se nem korrektnek, se nem indokoltnak.

– A határozati javaslat kapcsán tett módosító indítványomat (amely arról szólt volna, hogy a kérdéses hatáskör a  Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottsághoz kerüljön) számomra érthetetlen okokból a bizottság nem szavazta meg. Egyetlen értékelhető indok sem hangzott el se képviselőtársaim sem pedig Polgármester úr részéről ami indokolta volna, hogy a hatáskör polgármesterhez kerülése miért olyan rendkívül fontos és sürgős, hogy azt egy rendkívüli ülésen azonnal meg kell szavazni. Jegyző asszony arra a kérdésemre, hogy hány ilyen ügy volt az elmúlt időszakban azt a választ adta, hogy az utóbbi néhány évben összesen 4 db. Véleményem szerint ez alapján még csak időszerű sem volt a kérdés tárgyalása, az nyugodtan várhatott volna a következő rendes testületi ülésig. 

– Polgármester úr a kérdésedben szereplő tények (minősített többség kellett volna, ami a bizottsági ülés alapján nem lett volna meg) nyilvánvaló tudatában tartatta napirenden a határozati javaslatot a képviselő testületi ülésen (mellékesen annak ellenére, hogy a PÜTB a javaslatot a nem támogatta).

(+1 A határozati javaslatban szereplő Mötv. 50.§-ra történő hivatkozás ebben a tekintetben véleményem szerint nem elegendő, a hivatkozott § az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. § *  Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
  2. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
  3. a rendeletalkotás;
  4. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
  5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
  8. *  a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

Az SZMSZ sem nyújt ebben a tekintetben segítséget, a minősített többséget nem tartalmazza, ezen túlmenően a Kismaros Község Önkormányzata 5/2019.(VII.22.) számú rendelete sem tartalmaz semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy a rendelet módosítása csak minősített többséggel történhetne.

Fentiek alapján számomra nem volt egyértelmű, hogy a minősített többség valóban feltétele a rendelet meghozatalának, így amennyiben utóbb kiderült volna az, hogy mégsem szükséges a minősített többség, úgy akár az elfogadásra is sor kerülhetett volna. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy dolog ezen része minimális szerepet játszott a döntésem meghozatalában igazából irreleváns, ha a minősített többség valóban szükséges ezen határozat meghozatalához akkor is elhagytam volna a termet.)

A testület ilyen módon történő határozatképtelenné tételének tényleges gyakorlati haszna – az általad írtakra való tekintettel is – jelen esetben valóban megkérdőjelezhető, ugyanakkor úgy gondolom, hogy demonstratív jelleggel időnként ilyen eszközökkel is érdemes élni, ha valamivel egy testületi tag egyáltalán nem ért egyet, ez jelen esetben kétség kívül megvalósult.

Kérlek, hogy amennyiben a levelemet fel kívánod használni valamely cikkben, úgy azt teljes terjedelmében közöld, részleteket ne ragadj ki belőle.

Nem ragadtam és nem kommentálom. 

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, ha ezeket a sorokat olvassák (úgy hogy a fentiek nagy részét is magukévá tették), akkor egyrészt elkötelezett lakói ennek a korlátaival együtt is remek kis falunak, másrészt pedig biztosan kitartóak annyira, hogy képesek legyenek még jobbá tenni. Ez hosszú távú munka, olyasmi mint a gyereknevelés. Szerintem még az eszközök is azonosak: türelem kell hozzá, figyelem és szeretet. 

Legyen ezekből bőven a zsebükben és ne féljenek osztogatni!

Találkozzunk egy hét múlva,

Lakatos Péter