A koronavírus-fertőzés mellett a legerősebb közéleti téma jelenleg az iskolaépítés Kismaroson. A fejlesztés rengeteg kérdést felvet és aktív párbeszédet is generál a közösségi médiában. Ez a legjobb dolog, ami egy ekkora méretű beruházás kapcsán megtörténhet. Az elmúlt néhány napban még a kismarosi képviselők közül is többen közzétették a kifejtett álláspontjukat és esetenként a döntéseik indoklását a Facebookon. Erre korábban alig volt példa. Március közepén nyilvános tájékoztatót tartott a polgármester, erről ebben a Heti Szemlében írtunk bővebben. Azon a találkozón, és azután a közösségi oldalakon is a legnagyobb vitát az építkezés helyszíne generálta, ugyanakkor azzal kapcsolatban is sok kérdés merült fel, hogy mi lesz az építkezés ideje alatt a gyerekekkel, az oktatással. Többen a döntéshozatali mechanizmust is kritizálták. 

Röviden arról, amit eddig hivatalosan tudni lehet

A kormány még tavaly november végén döntött úgy, hogy 16 Pest megyei településen épít vagy bővít iskolát. Ennél több helyen volna szükség beavatkozásra, de a Váci Tankerület sikeresen lobbizott, így Kismaros az iskolabővítési kategóriában részese lett a fejlesztésnek. A beruházó-kivitelező a magyar állam nevében a BMSK Zrt., vagy köznapi nevén a Beruházási Ügynökség lett. Az ügynökség január végén Neubauer Rudolf polgármesterrel, Verebély Ákossal, a Váci Tankerület vezetőjével, Philipp Frigyessel, Kismaros főépítészével és Nyúli Edinával, a Vilcsek Gyula Általános Iskola igazgatójával közös megbeszélést tartott, ahol ismertette a projekt addig ismert részleteit, valamint az állami beruházó ütemtervét. Erről korábban itt írtunk. Azóta a BMSK befogadta az iskolaépítés koncepcióját, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is szervezett egy találkozót, valamint elindult az egyeztetés a tankerülettel a diákok elhelyezéséről

Az önök kérdései és a válaszok

Pénteken a három legnagyobb létszámú kismarosi kötődésű Facebook csoportban közzétettem egy felhívást. Arra kértem a kismarosiakat, hogy az őket feszítő kérdéseiket tegyék fel közvetlenül a polgármesternek. Ugyan csupán öt email és egy messenger üzenet érkezett, azonban két levélben rendkívül gondosan és részletesen kifejtett kérdéssor érkezett. A kérdéseket válogatás és változtatás nélkül (azonos vagy egymást kiegészítő téma esetén csoportosítva) tettem fel a polgármesternek – ezeket itt is így közlöm. Azon túl, hogy a témájukban egymást kiegészítő kérdéseket egy tömbbe foglaltam, egyéb szerkesztői változtatást nem végeztem. Ennek az interjúnak tehát – a sajtó műfaji szabályaitól eltérően – nincs meghatározható íve, egyedül az utolsó kérdésről döntöttem el, hogy a végére kerül, annak ugyanis ott van értelme. A kérdések név nélkül hangoztak el. A legtartalmasabb kérdéssort beküldő Sebestyén András azonban kifejezetten hozzájárult, hogy a neve megjelenjen, ezért az ő kérdéssorának elejét külön jelöltem. Két kérdését a téma szoros összetartozása, logikai kiegészülése miatt áthelyeztem, a jelölésük azokban az esetekben (S.A.) monogramú. 

A válaszok Kismaros polgármesterének válaszai.

Innentől az önöké a szó:

– Miért nem lehet pl a svájci földekre építeni az új iskolát? Szellős, nagy terület, van fel- és lehajtó egyirányúsított útvonal. Nem kellene a telepet tovább terhelni autóforgalommal, az ovisok nagyobb biztonságban lennének.

– Nincs tízezer négyzetméternyi egybefüggő területe az önkormányzatnak a svájci földön. Máshol sincs.

– Hogyan lehetne megmenteni a felújított, szigetelt iskolát és a focipályát is egyben? Lehetne a jelenlegi udvart beépíteni, továbbépíteni a sulit a csarnokig és egy új híddal az udvart a játszóból kialakítani, védőkorláttal?

– Az iskolafejlesztés megvalósíthatóságát bemutató koncepció a gyorsan, jogszerűen, finanszírozhatóan, összességében reálisan elérhető fejlesztési irányokat kellett vizsgálja, feltárja. Ennek a munkának az eredménye az, ahol most tartunk. Minden más koncepció, ha megvalósítható is elméletben, gyakorlatban a sokrétű szempontrendszerbe ütközik.

– Szeretnénk (szülők) a terveket és/vagy írott formában tájékoztatást kapni a pontos koncepcióról az új épület és az iskolaudvar tekintetében. Van-e erre mód?

– Van, ezt a koncepciót láthatták a bemutatón. Ez az anyag arra alkalmas, hogy bárki számára megismerhető legyen, de a koncepció készítőjének vezetésével. Ezért sajnálom, hogy Kuli László építész – a járvány miatt – nem lehetett ott, hiszen sok kérdés vetődött fel. Az internetes közléssel elvész a lehetőség, hogy a felmerült kérdésekre azonnal tervezői választ kapjanak. 

– Milyen dátumokkal és határidőkkel valósul meg a pályázat (pályázat beadási határidő, bírálat, stb.) valamint a beruházás?

– Ez nem pályázat, hanem kormánydöntés. Minden időponttal, költséggel, megvalósítással kapcsolatos részlet ugyanúgy kormánydöntéshez kötődik majd a jövőben (a Magyar Közlöny vonatkozó száma (pdf) – a szerk). A mostani állás szerint a legkorábbi fontos időpont június 30. Akkor zárul az előkészítési fázis. Egy hónappal későbbre a Nemzeti Vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszternek el kell készítenie a kormány számára az ezzel kapcsolatos jelentést.

– Úgy tudom, a tájékoztatón alapvetően két elképzelésnek adtak hangot a résztvevők. Az egyik, amely szerint az új iskola felépülhetne a focipálya helyén (Zsemberi Larion, a Kismarosi Fortuna SC vezetőségi tagja ezt jóvá is hagyta), míg a tanítás zavartalanul folyhatna a régi épületben az új iskola elkészültéig. Az Ön részéről elhangzott a „Liget-tengely” egységének fontosság és erre hivatkozva vetette el az előbbi ötletet. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a Liget-tengely megbontásának kérdésén kívül van-e bármilyen egyéb akadálya annak, hogy az új iskola a focipályán épüljön fel? 

– Egydimenziós a felvetés. A közösségi térként is funkcionáló sportpálya ideiglenes vagy végleges beépítése azonnali és hosszú távú hatással is van az iskolai-pedagógiai munkára, a sportoló közösségeinkre, az oktatási intézményeink működésére. Ezért nem lehet ezt a kérdést egydimenziósan, kizárólag az iskola átmeneti vagy végleges elhelyezése kapcsán vizsgálni. Van még pályázati fenntartási kötelezettség is, de az előbbi számomra fontosabb, mint a pénzügyi kérdés. Zsemberi Larion egyébként nem jóváhagyta, hanem közölte, hogy szerinte gazdaságossági szempontok szerint elfogadható a pályán való építkezés lehetősége is. 

 – Felmerült-e mint gondolat, hogy az ideiglenes iskolát a focipálya területén állítja fel? Ha nem miért? (S.A.)

– Nem, az előbbiek miatt. 

– Készült-e bármilyen igényfelmérés a pedagógusok részéről, amely arra irányul, milyen feltételek mentén tudják megvalósítani a zavartalan oktató-nevelő munkát az átmeneti két éveben, amennyiben konténerekben lesznek elhelyezve, nem egy épületben lesznek az osztályok, stb.?   – hogyan fognak tanítani a tanárok az alsó és felső tagozatban mivel az ketté lesz osztva. Majd futkároznak??? Mivel emelt óraszámú német van kicsit nem egyszerű szerintem. Mindez hangsúlyozom a gyakorlatban erdekel. 

 – Párom kérdése: (…)  elsősorban, mint érintett szülő, és matematika-fizika szakos tanár, a VSzC-IGK Szakgimnázium tanára “Hol és hogyan kívánja Polgármester Úr megoldani az iskolában folyó oktató-nevelő munka zavartalan biztosítását az építkezés ideje alatt?” (S.A.)

– Oktatási, szakmai kérdésekben a tankerület dönt szakmai indokok alapján. 

– Ki fogja kisérgetni a gyerekeket ide-oda? 

– Ez szintén a tankerület dolga. 

– Készült-e bármilyen igényfelmérés a szülők részéről, hogyan tudják megoldani a gyermekek iskolábavitelét, ha lényegesen megváltozik a helyszín? Ha több gyermeküket különböző helyszínekre kell vinni, majd különböző helyszínekről összeszedni tanítás után?

– Nem, mert ha a tankerület a jelenlegihez képest több forrást tud szerezni az átmeneti időszakra, akkor akár egyben is lehet az iskola. 

– Hogyan lesz megoldott a gyermekek étkeztetése a különböző helyszíneken? (két kérdés is)

– Ez megint a tankerület dolga. 

– Hogyan kerül kiépítésre szükséges infrastruktúra a temetővel szembeni konténertelepen? (víz, mosdók, stb.)

– Gondoltak-e arra, hogy a konténertelepen és minden egyéb –egyelőre ismeretlen – helyszínen szükséges az internet kiépítése, hiszen a tanároknak a pl. Kréta rendszerhez csatlakozáshoz erre szüksége van?

– Helyben minden infrastruktúra rendelkezésre áll, de a konkrét kiépítés az a tankerület és a beruházási ügynökség feladata lesz. 

– Mi lesz a sorsa a sugárzó adótoronynak, amely alá veszélyes gyerekeket telepíteni?

– A torony egyelőre ott marad. Nem miattam került oda a torony, de az érvényes szerződés szerint nem tudjuk onnan elbontani az ideiglenes elhelyezés végéig. A mostani ciklus végéig szeretném elérni, hogy az a torony elkerüljön onnan, közösségi konszenzussal, szakemberek bevonásával.

– Hogyan kerül kialakításra a temetővel szemben iskolaudvar? 

– A helyszínbejáráskor ez szóba került, és jogszabály is előírja, hogy legyen, de pontos tervek ebben a fázisban még nincsenek. 

– Hol lesz megvalósítható a mindennapos testnevelés? Hol lesz tesiórájuk, mert ugye lebontják a csarnokot,stb

– A tankerületnek lehet erre válasza. 

– Felmérték-e annak a veszélyét, hogy szülők elviszik gyermekeiket a bizonytalan és sok kellemetlenséggel járó körülmény miatt?

– Nem és az önkormányzat és a tankerület nem tart ettől. 

– Ugyanez vonatkozik a pedagógusokra. Országos probléma a pedagógushiány. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a mostani tantestület együttmaradjon és közösen tudja folytatni a munkát. Ez a gyerekek számára nagyon fontos, hiszen kötődnek a tanáraikhoz. Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy szintén a bizonytalanság miatt ez ne következzen be?

– A tantestület együtt marad. Az a cél, hogy a gyerekek és a tanárok is helyben, együtt maradjanak. Az iskolánk kvalitásai is túlmutatnak ezen a kérdésen. 

– Más téma is érdekelne még: hol lesz a mostani könyvtár és a könyvtárossal mi lesz? Nekem ez is fontos. Mivel nagyon jó könyvtárosunk van, aki közösségépítő programokat szervezi. Tehát ez is fontos, hogy ő vele mi lesz. 

– Nem szűnik meg. Az iskola ideiglenes elhelyezése és az önkormányzat kulturális intézményeinek működtetése nem vagylagos kérdés. Sose volt az. 

– A jelenleg ezen két épületben lévő sport és egyéb jellegű közösségformáló foglalkozások sorsa mi lesz? Hol tevékenykedhetnek tovább, mire számíthatnak? Pl: karate, néptáncos foglalkozások, és még több kreatív közösségi foglalkozás, amiket időnként látok plakátolva a különböző hirdető felületeken település-szerte, és tudtommal mérhető eredményességgel is rendelkeznek (Eb, Vb eredmények), kulturális események aktív szereplői. (S.A.)

– Ugyanaz a válaszom, mint az előbb. A sporthoz megfelelő időjárás esetén például ott a sportpálya. De tanítási időn kívül használhatóak az ideiglenes iskola terei, ahogyan más iskolákban is ez gyakorlat.

– A jelenleg ismertetetten kívül volt-e egyéb terv, ami mérlegelve lett, amihez megtérülési, megvalósíthatósági vagy költségterv készült. Arra gondolok, hogy egy nagyobb beruházásnál általában mérlegelünk, tervezünk, A,B,C-verziót vázolunk, majd megnézzük, hogy melyik mibe kerülne számunkra.

– A kormányberuházás feltételeinek a legrövidebb időn belül és a leghatékonyabb módon kell megfelelnünk.

Sebestyén András kérdéssora:

– Miért nem ismert/ismerhető, hogy milyen előkészítő munkával sikerült kijelölni az iskolaterület tervezetét, kiemelten a patakon túli terület kérdésességével?

– Az önkormányzat mindig is a jelenlegi iskola helyén épülő új oktatási intézményben gondolkodott. Az elmúlt években, évtizedekben sem volt más alternatíva. A patakon túli terület fejlesztése sokkal inkább lehetőség, mint kényszer. 

– Hogyan kívánja megoldani ezen a területen a gyermekek felügyeletét főleg szünetben, amikor ők szaladgálni, játszani szeretnének? Egyáltalán végiggondolta-e valaki, hogy ezt a területet a szünet ideje alatt egyáltalán be lehet járni? A szünetben a felügyelettel megbízott pedagógus el tudja-e látni felügyelői feladatát, fizikai távolság, terület beláthatósága szempontjából?

– A tényleges területhasználat és funkciók kialakítása már a projekt megvalósításának későbbi szakaszában, az engedélyezési terv készítésénél lesz releváns. Ott kell ezeket a szakmai kompetenciákat pontosítani. 

– Ha ez a terület iskolaudvarként üzemel, hogyan oldja/oldaná meg a kisgyermekesek számára a játszótéri hozzáférését tanítási időben, 8:00 – 16:00 között? Az előzőhöz hozzáfűzve: Ha a területen iskolán kívüli személyeket is átenged, hogyan biztosítja a tanulók mozgását/mozgatását és biztonságát? Természetesen az óraközi szünetek idejére vonatkozóan.

– Az iskolafejlesztéssel kapcsolatban, az iskolafejlesztésen túlmutató egyéb feladatok, fejlesztések megvalósítása az önkormányzat feladata, így egy esetleges játszótér kialakítása is. 

– Szintén ehhez: Hogyan kívánja átszervezni a bolt és a Patak vendéglő forgalmát ez esetben, hiszen az erdészet vezetője kijelentette, hogy a tervezett átjáró és parkoló kivitelezhetetlen a vasúti rendszer helyi elemei miatt?

– A beruházással kapcsolatban nem cél és nem is szándék, hogy akár a Patak vendéglő, akár a bolt, akár a zöldséges hátrányos helyzetbe kerüljön. Az egész faluközpontot fejleszteni szeretném, hogy egy megújuló oktatási központtal megújuljon a teljes faluközpont. 

– A kialakítandó iskolaudvar az eredeti területen kevés ennyi tanuló szünetben történő tartózkodására, egymás zavarása nélkül (korosztályos különbségek és érdeklődési különbségek miatti kisebb csoportok)! Erre a kijelentésre, semmiféle választ, reakciót nem kaptunk.

– A projekt megvalósításának szakaszában a szabványoknak megfelelő iskolaterv készül. A követelményektől nem tudunk eltérni. 

– A tervezett üzlet-áthelyezéseket milyen forrásból kívánja megoldani? Ez a forrás milyen költségkerettel rendelkezik? És ezt a költségkeretet át lehet fordítani más jellegű, a projekthez kapcsolódó esetleg ésszerűbb részekre? PL: új futballpálya terület-kisajátítása.

– A térség gazdasági szereplői ugyanúgy érdekeltek a terület rendezésében és megújulásában, mint az önkormányzat. Nincs erre külön forrás, de számítok az üzletek saját anyagi szerepvállalására is. 

– Miért dobta el a Poldauf Gábor által bemutatott tanulmánytervet? És miért fizetett másik tervezőnek? A tanulmányterv lényege nem egy homlokzat, vagy egy épülettömeg, hanem az elhelyezés, a terek és ezek kapcsolatainak vizsgálata, hogy hogyan helyezhető el!

– Azt a tanulmánytervet a kétezres évek közepén az önkormányzat fizette és nem Poldauf Gábor. Az a terv szintén a jelenlegi helyére képzelte az új iskolát, de a megváltozott szabványok miatt a terv egy része elavult, egy részét pedig oktatás és építész szakemberek vállalhatatlannak tartják. 

– Megvizsgálták-e mint opció, hogy mennyibe kerülne a pálya átköltöztetése, továbbá a meglévő iskolaépület használható szerkezetű épületrészeinek felújítása, átalakítása többek között Wilczek-Nagy Levente és általam is emlegetett funkciók ide költöztetésére? Pl: könyvtár, közösségi terek nemzetiségi és egyéb közösségi foglalkozásokhoz, stb.

– Nem vizsgálta, mert nincs olyan terv, amely a régi iskolaépület megmaradásával számol. 

– A megfelelő döntés meghozatala nagyfokú körültekintést igényel. Polgármester Úr bizonyos abban, hogy erőltetett kijelentése a pálya felhasználhatóságáról: “ezt egy személyben döntöttem el, és ezt nem vagyok hajlandó megváltoztatni, ezért vállalom a politikai felelősséget”, túlmutat az Ön döntési hatáskörén és ezáltal visszaél a rábízott felelősséggel? Mind politikai, anyagi és erkölcsi felelősséggel.

– Egyszemélyes döntésem, hogy akár a településfejlesztési koncepció, akár a településrendezési eszközök felülvizsgálata kapcsán milyen szakmai irányok kerültek a mindenkori képviselő-testületek elé. Az ott született döntések azonban már közösen meghozott döntések. Egymásra épülő szakmai munka eredménye a mostani iskolafejlesztés lehetősége. 

– Megszólította Polgármester Úr a könnyen elérhető, helyi szellemi tőkét? Nézzünk körül településünkön, számos szakavatott ember él, vagy kapcsolódik Kismaroshoz, akik szerintem társadalmi összefogásban is szívesen (jómagam nevében) térítésmentesen feláldozva szabadidőmet segítünk egy jó, mindenki számára elfogadható, és a legkisebb lemondással és fájdalommal járó terület kijelölésért. Erre a felhívásra, szerintem jónéhány szakember segítségükre lenne!

– Kezdettől megszólítottam az egész falut, már a településfejlesztési koncepció kapcsán. Több jó észrevétel is érkezett, ezeket beépítettük a fejlesztési irányokba. De szakembereket is külön megszólítottam, többek között a kérdésfeltevő rokonságából való építészmérnököt.

– A lakossági fórumokkal kapcsolatban kérdezem, hogy miért a kora-délutáni órákra van jellemzően meghirdetve? Aki dolgozni jár eddigre nem ér haza, ezen fórumon is azért tudtam részt venni, mert el tudtam jönni munkaidőm vége előtt, és kihagytam a mindennapos bevásárlást is. Kérem ez alapján a lakossági fórumokat, vagy későbbi (pl.: 18:00-i kezdéssel), vagy hétvégi időpontokra kijelölni. Nagyobb létszámmal is meg tudnának jelenni érintettek. A kismarosi polgárok nem érdektelenek!

– Egyformán kapok jelzést a lakosságtól a következő szempontok figyelembevételére: ne legyen a fórum túl korán, mert nehéz hazaérni a munkából, ne legyen túl későn, mert időben szeretne a családhoz hazaérni, ne legyen hétvégén, mert akkor családi program van, ne legyen hétköznap, mert a hétköznapok zsúfoltak. Nehéz olyan időpontot találni, ami mindenkinek megfelel. Az említett fórumot öt órakor kezdtük és fél kilenckor ért véget. 

– Illetve kérem a Polgármester Urat és az önkormányzatot, hogy a lakossági fórumokról jelentessen meg egy előzetes tartalmat (amit az önkormányzat be szeretne mutatni) a település weblapján és a kikiáltóban is! Ez a tájékoztatás legalább néhány nappal a fórum előtt jelenjen meg, hogy felkészülten tudjanak az emberek hozzászólni!  Továbbá kérem, hogy az ott elhangzottakról, szintén ezen a felületen elérhető jegyzőkönyv készüljön (természetesen nyomdafestéket tűrő tartalommal). 

– Ennek a fórumnak anyagát két nappal korábban kaptam meg és még aznap bemutattam a képviselő-testületnek. Az előzetes anyagok közzététele részben már most is megtörtént, de erre a jövőben is odafigyelünk, ha kell nagyobb hangsúlyt is fektetünk rá. Nem minden lakossági tájékoztatón tudunk jegyzőkönyvvezetést biztosítani, de ahol kell, ott a jogszabályi követelményeknek mindenkor megfelelünk. 

– Tudni szeretném kihez lehet jogorvoslatért fordulni! Erre nem adott választ csak mosolygott. Konkrét szerv(ezet) nevet kérek!

– A felettes szervezet a Kormányhivatal. 

 

Lakatos Péter

(A cikk kiemelt képe az iskola építésének idején felépítendő ideiglenes iskola négy lehetséges helyszíne közül a leginkább megvalósíthatót mutatja)