Sport, kultúra, nemzetiség – interjú Neubauer Rudolf polgármesterrel
Augusztusban uborkaszezon van, a Művelődési Ház mégis nyitva, Kelemen Ákos osztja az instrukciókat a karatésoknak. Ide beszéljük meg a találkozót a polgármesterrel.
-Év közben is számos jó programot kínált az intézmény. Miért tartja fontosnak a programok támogatását?
– Dinamikusan fejlődő község vagyunk, amelyik igyekszik megőrizni eredeti hangulatát, sokan ezért választják életterüknek Kismarost. De egy kistelepülésen az is vonzó, hogy könnyebb kisebb közösségeket létrehozni, amelyek az embereknek biztonságot, lelki békét, örömöt jelentenek. Elég csak ránézni azokra a fényképekre, amelyek ilyen eseményeken
készültek. Látszik az emberek arcán, jól érzik magukat. A Fortuna SC és a kézis lányok sikerei, a karatés sportolóink nemzetközi díjai, néptánc csoportjaink eredményei, a Marus Tánccsoport megújulása, az ingyenes idős torna, a nyugdíjas klub utazásai, a cserkészek táborai, a könyvtári programok vagy éppen aktuálisan a walhauseni cserediák program az egész településre jó hatással van. Szeretném megköszönni valamennyi szülőnek, résztvevőnek, közösségeinket építő kismarosinak a munkáját, jelenlétét, ahogyan Sárkány Gyula, Nyári József, Kelemen Ákos, Borz Berta, Horváthné Rapolder Ágnes, Burik
Vilmosné, Parragh Gellért, Csadó Klaudia, Buzásiné Delacasse Ivett vezetői munkáját is a legnagyobb elismerés mellett szeretném megköszönni.
– Hogyan marad forrás az utak, járdák támogatására mindemellett?
– Mindkettő támogatására szükség van. Ez utóbbira azért is, mert a közösségeket járdák, utak kötik össze egymással. Ezért tartottam ebben a ciklusban rendkívül fontosnak a börzsönyligeti járdát, amelynek első szakasza önerőből nemsokára megvalósul. A nyomvonal biztosítására magántelekből is kellett területet vásárolni, melyre időt kellett szánni. A Morgó kanyarnál fekvő gyermeküdülőtől annyi területet vehet át az önkormányzat, hogy a kerítés beljebb helyezésével három méter széles közlekedési sáv alakítható ki, melyben elfér már egy jövőbeni önálló kerékpárút is.
– Az iskola is közösségteremtő, az idei ballagáson új iskoláról beszélt. Hol tartunk?
– Igen, beszéltem már korábban a fejlesztés irányairól, amelyet a váci tankerülettel együttműködve alakítottunk ki. A jelenlegi épület és a sportcsarnok lebontásával egy korszerű – elképzelésem szerint egy szabvány kézilabda pályát is magában foglaló – legalább kétszintes, és többfunkciós, a váci tankerület által meghatározottan 400 fős iskolaépületet kellene létrehozni. Az ehhez szükséges szakmai előkészítő munka elkezdődött. Túl vagyunk már az ötletelésen, a szakmai koncepció sarokpontjait – például, hogy a focipálya kiszolgáló egységének is helyet kell kapnia az épületben – lefektettük. A támogatás megszerzésére tárgyalásokat kezdtem. Az óvoda bővítésénél a forrásokat
úgy tudtuk biztosítani, hogy két pályázatot is megnyertünk együttesen, ehhez adta Kismaros a saját forrását önrészként. Az iskola és sportcsarnok átalakítása , esetleg újjáépítése azonban ennél sokkal nagyobb volumenű beruházás lesz.
– A sport és kulturális élet gazdagításához is pályázatokat kellett nyerni, de akad-e olyan elvégzett munka, amelyhez elegendő volt a szándék?
– Szándék és akarat mindenhez kellett. Az elmúlt időszakban két konferenciát is rendezhetett Kismaros. Az egyik egy környezetvédelmi tematikájú volt, amely a jövőről szólt. Számos praktikus dolgot megtudhattunk belőle, hogy hogyan spórolhatunk
háztartásunk energiáival. A másik a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségével megvalósult Élni muszáj konferencia, amelyben a kismarosi civil lakosság kényszermunkára elhurcoltjairól emlékeztünk meg. Eddig fel nem tárt történetek kerültek napvilágra, megbeszélhettük egymással, mi történt és miért történt szüleinkkel, nagyszüleinkkel, dédszüleinkkel a második világháborút követően. Ezek megvalósításához állami támogatásra volt szükség. Nem igényelt viszont pályázati forrást, szándékot azonban igen, a kezdeményezésemre történt díszpolgári cím alapítása 2015-ben. Azóta Kismaros büszke lehet arra, hogy díszpolgára lehet Kaneko Miyuji Attila zongoraművész, Pézsa Tibor olimpiai- és világ- bajnok kardvívó, Szakolczay Lajos Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, Viski Erzsébet tízszeres felnőtt világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, valamint hatszoros Európa-bajnok kajakozó.
Ugyancsak akarat kérdése nemzeti és saját ünnepeinek méltó megrendezése. A málenkij robot emlékezete, az 56-os forradalom és szabadságharc, vagy épp államalapító Szent István király ünnepének színvonalas megrendezését a templomi kórus közreműködése, Embey-Isztin Gabriella kiemelkedő karvezetői tevékenysége, vagy idén Faragó Laura Kossuth- és Magyar Örökség-díjas énekművész előadása gazdagította. Bensőséges hangulatú, mégis nívós ünnepélyek születtek.
– A Lanner Kvartett tizedik zenés vendégsége is családias hangulatú lett, még a nyakkendőjét is kölcsönadta az egyik zenésznek a koncert erejéig.
– Valóban így volt. Selmeczi Gábor, Kostyál Péter, Fekete Zoltán és Martos Attila barátként érkeznek már a kismarosi művelődési házba a világ nagy koncert termeiből, ahogyan Kaneko Miyuji Attila is. A Bán Marianna gondozásában a Teleház által megrendezett negyedik Dunakanyar Báb- és Színjátszó Fesztivál szereplői is nagyobb helyeken lépnek fel és az intézményvezetőnknek, Bognár Noéminek köszönhetően Kismarosra érkező
Nemzetközi Akusztikus Gitárzenei Fesztivál szereplői is világhírű deszkákat koptattak előttünk. Az előadások hangulata, az utánuk kialakuló beszélgetések nagy találkozásokra adnak alkalmat. Ezektől mi, itt élő kismarosiak és környékbeliek, mind gazdagodunk.
– A megújult Duna-part is az itt élőket szolgálja?
– Feltétlenül. Talán jobban is, mint a környékbeli strandfejlesztések. Kismaros nem rendelkezik hivatalos stranddal, nincsen rá adottsága, mint a szomszédos településeknek, mivel a partunk rendkívüli mértékben kitett az árvíznek. A Dunakanyar strandfejlesztéseire elsősorban azért biztosítottak központi forrást, hogy az egynapos dunai kirándulásokra vállalkozó turisták – Budapestről, vagy más környékbeli városokból – komfortos strandolási lehetőséget kapjanak. Kismaros ugyan önerőből gondoskodik arról, hogy aki pihenni és kikapcsolódni megy a Duna-partra, az azt kényelmesen megtehesse, de a partunkat
elsősorban mi használjuk. Az egész település nevében szeretném megköszönni Csadó Zoltánnak, hogy segít rendben tartani a Duna-partot, melyet eleinte önkéntes alapon vállalt. Köszönet illeti azokat az apukákat, anyukákat, kismarosaiakat, barátokat is, akik szintén saját szabadidejükből és pénzükből áldoznak időről-időre a partszakaszra. Az új padok és asztalok már Kismaros megújuló arculatát tükrözik, ahogyan kulturális és ünnepi
rendezvényeink plakátjai, vagy az IKSZT ház feliratai, és hamarosan az új utcanévtáblák is.